ANL-lakások eladását előíró bírói határozatról szavaztak csütörtökön a szatmárnémeti tanácsosok, megoszlottak a vélemények arról, hogy mennyire korrekt ár egy kétszobás lakásért 5–6 ezer lej.

Jogerős bírósági határozat kötelezte a szatmárnémeti döntéshozókat arra, hogy a törvényben meghatározott kritériumok alapján kialakított áron adjon el ANL-lakásokat annak bérlőinek. A vonatkozó rendszabályban olyan előírások vannak, hogy harminc-negyven négyzetméteres használt lakás értékét öt-hatezer lej körüli árban kell meghatároznia a városháza illetékes osztályának. Egy ekkora lakás piaci ára Szatmárnémetiben száztíz-százharmincezer lej között mozog. Bár nem az árról, hanem az eladást előíró bírósági döntésnek eleget téve szavaztak csütörtökön a tanácsosok, egyenként háromezer lejes összegek merültek fel három szatmárnémeti Cloşca úti, valószínűleg egyszobás ANL-lakás esetében.

Kötelező lett volna szavazni

A tanácsi döntés helyességét, amelyiknek következménye a lakások pár ezer lejes áron való adás-vételi szerződés aláírása lesz, Silviu Sumlas (PSD) kétségbe vonta, szerinte polgárjogi vetülete lesz annak, hogy nem korrekt áron való eladással kapcsolatban szavaznak, ezért tartózkodott is. Az ügyvédként dolgozó Sumlas elismerte, hogy az árképzésbe belekötni nem lehet, mert azt a hatályos törvénykezésnek megfelelően csinálták, ennek ellenére az ilyen lakások 3–5 ezer lejes ára szerinte túlságosan is a komolytalan kategóriába tartozik. A városi tanács másik ügyvédje, Ressler Ştefan (RMDSZ) szerint hiba nem alávetniük magukat a várost a lakások eladására kötelező jogerős bírósági döntésnek, erről szavaznak ugyanis és nem arról, hogy mennyi az ára a lakásoknak. Bűncselekményt követ el az, hangsúlyozta Ressler, aki nem tesz eleget egy jogerős bírósági döntésbe foglaltaknak. A tanácsos lapunknak adott nyilatkozatában úgy véli, Sumlas tartózkodásának helyessége vitatható, szerinte igencsak kérdéses, hogy Sumlas szabályosan járt el akkor, amikor nem szavazta meg a bírósági határozatban leírtaknak megfelelően az eladásra vonatkozó tanácsi határozattervezetet.

Napi 300 lej kártérítés

Az egyértelműen mélyen a piaci ár alatti árképzés ellen nincs mit tenni, az elővásárlási joggal rendelkező bérlők vásárlási szándéka esetén két vonatkozó törvény (85/1992 és 244/2011) alapján kerül megállapításra az ingatlan értéke. A leendő vevő által tett ajánlatot végül jellemzően bírósági kötelezettség terhe alatt fogadják el az önkormányzatok, mert a hivatalok rendszeresen elutasítják, hogy önként adják el a piaci ár töredékéért az ANL-lakásokat. És a bírók is látják a nevetséges összegeket, de a vevő ezzel nem sért törvényt, úgyhogy az adásvételi szerződés aláírására kötelezik az önkormányzatot, amelyiknek ha tetszik, ha nem, el kell fogadnia ezt. Ez történt a csütörtöki tanácsülést megelőzően három, a Cloşca úti ANL-tömbházban lévő lakás esetében is, és állítólag tucatnyi hasonló eset van folyamatban az ítélethozatal különböző fokain. De van a fura árképzésnél rosszabb is, mégpedig az, hogy a leendő lakásvásárló kártérítést is kérhet azért, mert késik a szerződéskötés, ami miatt a bíróság napi 100 és 1000 lej közötti késedelmi büntetést róhat ki a vonakodó eladóra. Ressler egy másik, de szintén szatmárnémeti ANL-lakás eladását hozta fel példaként, amely esetében az adásvételi aláírásának késleltetése miatt a szerződésre váró vevőnek naponta 300 lejes kártérítés lett megítélve, szintén jogerős bírósági döntés által.