Kétszeresen is Szatmárnémetibe érkezik pénteken a Tündérkert — 18 órától az Iparosotthonban lesz közönségtalálkozó, 22 órától pedig a Red Hat Yard pub közös filmnézésre hívja és várja az érdeklődőket, hiszen ekkor debütál a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első részét feldolgozó szenvedélyes történelmi kalandfilmsorozat a Duna tévécsatornán. 

A korabeli Erdély izgalmas politikai és színes társadalmi világa Báthory Gábor és Bethlen Gábor történetén keresztül elevenedik meg, s ebben a történetben, illetve a valós történelemben fontos szerepe van a hajdúságnak. A fiatal főúr Báthory Gábor és a katonanép kapcsolatának létrejötte tulajdonképpen rejtélyes, csak az bizonyos: 1608 februárjában aláírta velük a szövetséglevelet és gondoskodik letelepítésükről. A kortársak meghökkentek, mert jóllehet ismerték merész könnyelműségét és tanácsadóinak gondosságát, nem vártak a politikában mégiscsak tapasztalatlan fiatal Báthoritól annyi rugalmasságot és leleményt, amennyi ahhoz kellett, hogy a hajdúkkal nyilvánvalóan régóta folytatott tárgyalásait sokáig leplezve, mint váratlan politikai bombát robbantsa a megegyezést.

A hajdúk körében fontos szerepe van Foktűi Máténak, aki vallási vezetőjük, kálvinista lelkész. Bár Magyarországon és Erdélyben sokan úgy tartják, hogy a hajdúknak lelke sincsen, Foktűi Máté szerint ők az igaz hit egyetlen birtokosai. Sőt, Foktűi szerint valójában a hajdúk a magyarság utolsó bástyája. A hajdúk ugyanis egytől egyig kálvinisták, és magyarul olvassák Jézus szent szavait. Illetve nem olvassák, hiszen szerintük írni és olvasni felesleges. De Foktűi szerint ez is csak az igaz hitet erősíti bennük - és a gyűlöletet a gonosz római pápa iránt, aki félreértelmezte Jézus tanítását.
„Prédikátornak nevezik, de ami sokkal fontosabb az a hajdú zsoldosseregben betöltött szerepe, s hogy eljutott odáig: személye biztosítéka lett a Báthory - hajdúk közötti szövetségnek. ” – mondja szerkesztőségünk megkeresésére a Foktűi Mátét alakító Dimény Levente színművész és koreográfus, a nagyváradi Szigligeti Színház művésze.. Nem hallgatva el azt sem: erdélyi színészként nem lehet elkerülni vagy elhessegetni azt a plusz töltetet, amit az Erdélyről szóló történet adott. 

„Nagyon örültem a felkérésnek — úgy éreztem, úgy éreztük rólunk szól, a múltunkról és a közös múltról. Ez a mi történetünk, a száraz történelmi adatoknál sokkal izgalmasabb köntösben. Mint mondtam, nagyon örültem a felkérésnek, ugyanakkor nagyon fel is csigázott, és a felkérés pillanatában körbedokumentálódtam a három tényezőről: a száraz történelmi tényekről, a Móricz-regényről és hogy a film mennyit dolgoz fel ezekből. 
Foktűi Máté alakja kapcsán kérdés volt, hogy lovagolni tudok-e — fel kellett frissíteni a lovaglási emlékeimet, viszont a stáb mindent megtett annak érdekében, hogy felkészültek legyünk, nagyon figyeltek a gyártásra, a részletekre. Nagy segítség volt a kaszkadőrcsapat, az izgalmas harcjeleneteket külön tornateremben gyakoroltuk — mozgás volt a javából, de elenyésző fizikai megterheltséget jelentett. ” — eleveníti fel a forgatás kulisszatitkait.

„Nem is egy nap, inkább csak pár óra van már hátra a bemutatóig, és nagyon - nagyon izgulok. Rengetegen érdeklődtek, érdeklődnek, nagyon sok ismerős részéről hangzik el a 'hű de kíváncsi vagyok' mondat, és bennünk is egy sűrűbbek a kérdések: mit szól majd a közönség, mit szólnak majd a barátaink, kollégáink? Úgy érzem, csak jót fognak szólni, hiszen egyrészt Madarász Isti rendező és a gyártási csapat olyan munkát végzett, hogy „nem kell kertek alatt bújkálni” — különösen szépek a felvételek; nagyon  izgalmas a kosztümösség, meghatározza a karaktert, hiszen korabeli kosztümbe öltözve nem csak teljesen másként mozog az ember, de még az ülése, az állása, járása is más. S bár kosztümös film, nagyon egyértelmű volt az első pillanattól, hogy milyen rendszerű filmet akarnak készíteni: nem hagyományos, klasszikus, kosztümös törtnelmi filmet — ez a történet elsősorban az emberi viszonyokról, az emberi kapcsolatokról szól. Ez a legfontosabb benne, és a sokfordulatos, izgalmas, mesés  kalandfilmek felé mutat. 
S hogy lesz-e folytatása? Már a legelső olvasópróbán elhangzott vicces formában, és ez végig is kísérte az egész izgalmas forgatást, ott bújkált a karakterek kialakításában, megformálásában — és folytatódott a filmfelvevések közötti szünetekben is. Legalább 8 - 10 filmre való ötlet fogalmazódott meg bennünk, annál is inkább, mivel a Móricz mű trillógia. Természetesen a sorozat folytatása nem rajtunk múlik, hanem a közönségen és a produceren, de nem rejtem véka alá: nagyon szeretném, s nem csak én, hanem kollégáim is, ha lenne.”

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!