Bár a magas vérnyomás aránya harminc év alatt alig változott világszerte, az esetek többsége az alacsonyabb jövedelmű országokban fordul elő, mivel a gazdag országok nagyrészt ellenőrzés alá vonták a betegséget — olvasható a WHO-nak és az Imperial College Londonnak a The Lancet című szaklapban megjelent közös tanulmányában. A gazdaságilag fejlettebb országokban elsősorban azért csökkent a hipertónia aránya, mert az érintettek nagyobb része fordul orvoshoz. Eközben a szegény országokban, bár a magas vérnyomás kockázatát növelő életmód már jelen van, a megfelelő kezelések nem érhetők el.

A WHO szerint 1990 óta megkétszereződött a magas vérnyomásban szenvedő 30–79 év közötti felnőttek száma, 650 millió főről 1,28 milliárdra nőtt. 2019-ben mintegy 17,9 millió ember halt meg szív- és érrendszeri betegségekben, ami világszerte minden harmadik halálesetet jelent, és a magas vérnyomás a fő tényező.

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a magas vérnyomás könnyen diagnosztizálható a vérnyomás ellenőrzésével, és alacsony költségű gyógyszerekkel kezelhető. Ám az érintettek fele nem tud az állapotáról, amely így kezeletlen marad. A WHO adatai szerint körülbelül 580 millió magas vérnyomásban szenvedő ember (a nők 41 százaléka és a férfiak 51 százaléka) nem tudott az állapotáról, mert soha nem diagnosztizálták őket. A tanulmány azt is kiemelte, hogy a magas vérnyomásban szenvedő emberek több mint fele (a nők 53 százaléka és a férfiak 62 százaléka), vagyis összesen 720 millió ember nem részesül a szükséges kezelésben.

Magas vérnyomástól a kutatás utolsó vizsgált évében, 2019-ben legkevésbé a svájci (17 százalékos előfordulás), perui (18 százalék) és kanadai (20 százalék) nők, valamint az eritreai (22 százalék), perui (23 százalék) és bangladesi (24 százalék) férfiak szenvedtek. Ellenben a legtöbb magas vérnyomásban szenvedő nő Paraguayban (a felnőttek 51 százaléka), Tuvalun (51 százalék) és Dominikán (50 százalék) él, míg a férfiak körében a romániaiak és magyarországiak az élen vannak: a legtöbb beteg Paraguayban van, ahol a férfiak 62 százaléka érintett, a második Magyarország 56 százalékkal, a harmadik Lengyelország 55 százalékkal, a hatodik helyen pedig Romániát találjuk, idehaza ugyanis a felnőtt férfiak 53 százaléka volt érintett 2019-ben.

2,6 millió magasvérnyomás-beteg

A nyár elején a romániai szívgyógyászok, neurológusok, diabetológusok és a háziorvosok közösen üzentek a lakosságnak, felhívásukban a magas vérnyomással küszködők egyre növekvő számára hívták fel a figyelmet. Románia-szerte ugyanis az idei első negyedév végén már 2 662 899 magasvérnyomás-betegséggel küszködő lakosról tudtak a hatóságok, a regisztrált pácienseken kívül azonban rengeteg olyan személy is van, akinek az esete még diagnosztizálatlan.

Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint a legtöbb magas vérnyomásban szenvedő lakost a fővárosban jegyezték, 263 693 beteg szerepel a regiszterekben, majd a szomszédos Bihar megye következik, itt 113 327 pácienst jegyeztek, a harmadik pedig Brassó megye 108 876 beteggel. Szatmár megyében 23 509 betegről tudnak az orvosok, ez egy év leforgása alatt közel ezer személlyel többet jelent.

Romániában jelenleg 100 ezer lakosból 13 743,4 magas vérnyomástól szenved, Szatmár megyében pedig 7080,9.

Bumbuluţ Krisztina