Kétszázadik születésnapján leplezték le Nagykárolyban Ligeti Antal reformkori festőművész mellszobrát a Károlyi-kastély parkjának főbejárata mellett. Amint azt a művész életpályája ismertetése és munkásságának méltatása során Stefan Gnandt képzőművész kiemelte, Ligeti hazatért Nagykárolyba. Az Antonius Hekler néven, nagykárolyi katolikus sváb családban anyakönyvezett képzőművészt szülei a kereskedői pályára szánták, de művészetszeretete olyan erős volt, hogy lemondott a biztos életpálya minden kényelméről és 1845-ben gyalogszerrel utazott Itáliába itthon szerzett tanulmányait folytatni és tökéletesíteni. Kitartó munkával sikerült elérnie, hogy végül a művészetének élhetett és abból tarthatta el családját.
Újabb szobor a művészetek városának
A leleplezést megelőzően Kovács Jenő polgármester arról beszélt az esős időjárás ellenére szép számban összesereglett hallgatóságnak, hogy a mindenkori városvezetésnek kötelessége emléket állítani a városhoz kötődő személyiségeknek. „Nagykároly a művészetek városa, így fontos megemlékeznünk mindazokról a személyekről, akik öregbítették a város nevét. Nagyon köszönöm, és hálás vagyok, hogy Mold Máriusz mecénásként bekapcsolódik ebbe a munkába” – fogalmazott az elöljáró.
Amint elhangzott, Mold Máriusz a város kultúrtörténetének kutatója, kiváló ismerője és lelkes népszerűsítője. Nevéhez több helyi kötődésű szobor felállítása és műtárgy beszerzése köthető. Többek között a szoboravatást követő kulturális műsor során kiállított Ligeti-festmény is, illetve a főutca melletti sétányon elhelyezett Szent Flórián-szobor, vagy az Ady Endrét és Ottilia Marchișt megelevenítő kompozíció.
Műsor a multikulturalitás jegyében
A keddi eseményen Kovács Jenő polgármester és Stefan Gnandt képzőművész leplezte le a szobrot, amely Deák Árpád nagyváradi művész munkáját dicséri. A szobrászművész elmondta, mindig szívesen látogat Nagykárolyba, ugyanis itt érezhető, hogy fontosnak tartják a kultúrát. Egyébiránt több köztéri alkotása is látható Nagykárolyban: Károli Gáspár szobra (1996) és Kaffka Margit szobra (1999).
A szoboravatási ünnepség a kastély nagytermében ért véget, ahol a rövid beszédeket követően a nagykárolyi Carmian Renastettia régizene együttes csodálatos korabeli dallamokkal örvendeztette meg a közönséget. A lovagterem kivételes akusztikájának köszönhetően a reneszánszkori főúri lakok hangulatába repülhetett vissza a hallgatóság, amely soraiban nemcsak helyeik és a megye különböző településeiről érkezettek, hanem nagybányaiak, nagyváradiak és magyarországiak is jelen voltak. Többek között megtisztelte jelenlétével a szoboravatási ünnepséget Bíró Lajos Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész is, Mátészalkáról, akinek több alkotása látható Nagykárolyban.
A kulturális műsor a helyi Ceatăra román és a Rekettye Kulturális Egyesület magyar népművészeinek fellépése zárta, illetve a résztvevők állófogadáson beszélgethettek kötetlenül.
Az esemény moderátorai dr. Végh Balázs Béla nyugalmazott egyetemi docens, irodalomtörténész és Adrian Ștefănuți színész, kulturális referens voltak.
A jövőbeli tervek között felmerült egy, a Károlyi-kastélyban kialakítandó állandó galéria ötlete is, ahol a városhoz köthető művészek munkáit tennék a nagyközönség számára is hozzáférhetővé.
Végh Balázs