Tegnap 11 és 13 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak országos viszonylatban a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetségnek a tagjai. A tiltakozó akcióhoz a Szatmár megyei pedagógusok is csatlakoztak. A szatmárnémeti Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Mihalca Tünde, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet iskolai vezetője és a megyei bizottság kisebbségekért felelős tagja számolt be arról, miért is került sor a tegnapi tiltakozó akcióra, és mire lehet a jövőben számítani.

„Az iskolánk pedagógusai is szolidaritást vállalnak az ország pedagógusaival annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a tanügyben az utóbbi időben jelen levő problémákra. A figyelmeztető sztrájk célja nem csak az, hogy a tanárok és tanügyi alkalmazottak megkapják a törvény betűje szerinti juttatásukat, a tiltakozást az váltotta ki, hogy a kormány nem hajlandó tárgyalni az oktatási szakszervezetek képviselőivel, és nem tesz konkrét lépéseket több olyan kérdésben, amiket az elmúlt hónapban vetettek fel a szakszervezetek. Ilyen a 2017/153-as számú törvény által előírt béremelés biztosítása 2022-től nemcsak a pedagógusok, de az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára is, valamint a GDP 6 százalékának elkülönítése az oktatás finanszírozására. Kérjük továbbá a túlórák kifizetését a kisegítő oktatói és nem tanügyi személyzet számára is a rendes munkaidőn túl végzett munkáért, a kisegítő és nem oktatói állások számának kiegészítését, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanintézmények a lehető legjobb körülmények között végezhessék tevékenységüket, különösen most, a járvány idején. A tanárok 2021-ben sem kaptak béremelést, a pénzügyminisztérium pedig 2022-re be akarta fagyasztani a közalkalmazotti fizetéseket, majd mégis megszavazott számunkra egy 4 százalékos emelést a törvénybe foglalt 16 százalék helyett. A tanügyi szakszervezetek képviselői ettől a tiltakozástól remélik a változást” — fogalmazott Mihalca Tünde, aki rávilágított, hogy a kétórás figyelmeztető sztrájk ideje alatt a gyerekek felügyeletét biztosították, de nem tartottak tanórákat.

Nem ültek le velük tárgyalni

A szakszervezeti képviselő azt is kihangsúlyozta, hogy szeretnék, ha nem változtatnák hetente a szabályozásokat, nem csak a tanév szerkezetében meghozott módosításra utalt, hanem most, a járványügyi előírások folyamatos változtatása kapcsán azt várják el, hogy a központi hatóság határozottabban álljon ki, hogy a szülőknek és gyerekeknek is beláthatóbb legyen a rendszer, tudjanak hosszabb távon tervezni.

Demeter Csaba, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanára is szakszervezeti tag, és szerkesztőségünknek elmondta, hogy a szakszervezet hat pontot fogalmazott meg, melyek a 2017-es közalkalmazotti bértörvényben rögzített fizetésemelésről, a GDP 6 százalékának oktatásra való fordításáról szólnak, ugyanakkor amiatt is elégedetlenek, mert továbbra sem kapják meg a munkakörülményeiknek megfelelő bérpótlékokat, a kisegítő személyzet túlóráit pedig nem fizetik ki. Demeter Csaba ugyanakkor a legnagyobb problémaként azt emeli ki, hogy az érintettek le sem ülnek tárgyalni a szakszervezeti vezetőkkel.

Mindkét általunk megkérdezett szakszervezetis elmondta, hogy amennyiben nem sikerül előrelépni a mostani figyelmeztető sztrájkkal, akkor további lépéseket fontolgatnak központilag, akár az általános sztrájk kihirdetésére is sor kerülhet, de nyilván ezt senki nem szeretné.

Az említett bértörvény teljesítetlen előírásainak elemzésére tárcaközi bizottságot hoz létre a kormány — közölte Marius Budăi munkaügyi miniszter, aki elismerte, hogy a tanügyi alkalmazottak joggal elégedetlenek a bértörvényben előírt fizetésemelések elmaradása miatt. Nekik is azt üzente, hogy a létrehozandó tárcaközi bizottság megoldást fog keresni a helyzetükre.

Sógor Beáta