Egyre kevesebb diák tanul Magyargéresen az iskolában: a tanulók közül sokan Krasznabéltekre, Erdődre és Szatmárnémetibe ingáznak, de sok család költözik külföldre véglegesen. Az óvodában van elég gyerek, de nem biztos, hogy ők a helyi iskolát választják.

Magyargéresen néhány évvel ezelőtt még óvoda és I–VIII. osztályos iskola működött. Az óvodának jelenleg egy nagyon rossz állapotban lévő épület ad otthont, az iskola már csak elemi szinten működik egyre kevesebb gyerekkel.

A magyargéresi régi iskolaépület a református egyház tulajdonát képezi. Több éve próbálkoznak annak visszaigénylésével, bár az épület nagyon rossz állapotban van, egy ideje nem lehet használni semmire, viszont ha felújítani már nem is lehet, az egyház lebontaná, és gyülekezeti házat építene a helyére. A visszaszolgáltatást az nehezíti, hogy 1948-ban elvették az iskolaépületet, a másik részét pedig, ami tanítói lakás, gyűlésterem és raktár volt, 1962-ben államosították. Mindkét épület az egyház földjére épült, de most úgy van telekkönyvezve, hogy az egyik épület állami területen helyezkedik el. Nem lehet egy épület egyszerre egyházi és állami területen, a helyzetet tisztázandó eddig öt szakértői vélemény készült — ezeknek megvannak a költségei —, mindent elküldtek Bukarestbe, amit kértek, de válasz még nem érkezett. A másik probléma az, hogy az 1990-es évek elején az egyházi ingatlan egy részét lebontották, és a helyére épült az új iskolaépület. Az biztos, hogy ezt nem kapja meg az egyház, de megilletné a kárpótlás a területért.

A magyargéresi iskolában öt évfolyamon — előkészítőtől IV. osztályig —, két tanítónővel összesen negyvenkét gyerek tanul. Az előkészítősök az I–II. osztályosokkal közösen, a III–IV. osztály pedig szintén összevontan tanul. A legkisebbekkel (huszonkét gyerek) Kovács-Széles Andrea tanítónő, a nagyobbakkal (húsz gyerek) Miskolczi Ágnes foglalkozik. A negyvenkét gyerekből tíz magyar, a többi roma. Amikor Magyargéresről áthelyezték az V–VIII. osztályokat Krasznabéltekre, a szülők nagy része azt mondta, ha már úgyis ingázni kell, akkor inkább ingázzanak Szatmárnémetibe. Az V–VIII. osztályosok közül harmincan járnak Krasznabéltekre, hatan-nyolcan pedig Erdődre. A magyargéresi óvodából a roma gyerekek Krasznabéltekre fognak menni, a jómódú szülők már az alsó tagozatos gyerekeiket is szatmárnémeti iskolákba viszik. Két gyerek van Magyargéresen, akiket a szüleik román tagozatra írattak, ők vegyes házasságból származnak.

Két óvodai csoport működik tizenhat-tizenhat gyerekkel, közülük jövőre kilenc gyerek megy előkészítő osztályba, de nem lehet tudni, hogy hányan maradnak majd Magyargéresen. Sok szülő nem akarja, hogy a gyereke egy osztályba járjon a roma gyerekekkel, ugyanakkor azt sem akarják, hogy a gyerekek összevont osztályban tanuljanak. Ebben az évben például két gyereken múlott, hogy nem hagyták jóvá a harmadik tanítói állást. Mivel a magyargéresi iskola nem önálló jogi személyiség, nem érvényesek rá a kisebbségekre vonatkozó szabályok. A roma gyerekekkel az a gond, hogy nem járnak rendszeresen, s amikor elmennek, le vannak maradva, és zavarják azokat, akikkel lehet hatékonyan foglalkozni. Van néhány roma gyerek, akik nagyon neveletlenek, s ezen az iskolában nem lehet segíteni. Ezek a gyerekek azzal maradnak, amit az iskolában kapnak.

Elek György