Hetedik alkalommal szervezték meg az Avas Kapuja Fesztivált, s a rendezvény most sem okozott csalódást az avasújvárosiaknak — hiszen ebben a két napban minden nekik és róluk szólt. 
Szombaton hagyományosan a mozgásé volt a főszerep, no meg a focilabdáé, az események pedig egy hagyományteremtő újdonsággal folytatódtak: az első pálinkaverseny eredményhirdetésével. 
A megmérettetésre 49 mintát neveztek be a termelők, s a párlatok közül 11 bronz, 8 ezüst, 6 arany minősítést kapott — három kiemelkedő nedű pedig: Ludróczky Sándor törkölye, Papp Róbert meggy, valamint Bak Sándor kajszibarack pálinkája nagyaranyat is a nyakába akaszthatott. „Sikeres volt az első pálinkaverseny, és ki merem jelenteni: hagyományt teremtettünk. Már most biztos, hogy a jövő augusztusi Avas Kapuja Fesztiválon is megszervezzük ezt a megmérettetést. Szükséges is, hiszen bár köztudott, hogy Avasújvárosban jó és nagyon jó pálinkákat készítenek, a termelők nem csak saját, de a többiek párlatait is ismerik, viszont azt, hogy melyik a legjobb, csak versenyen lehet eldönteni, és ezen megmérettetések erősítik pálinkáink hírnevét a községen vagy éppen a régión túl is” – magyarázta Majláth Gábor polgármester.
Persze más formában ugyan, de a mozgás folytatódott a verseny eredményhirdetését követően is,  a fesztiválozók kar– és lábizmai lendültek ritmusos mozgásba,  főleg az esti órákban, a Kiscipő koncertje alatt, valamint a szabadtéri utcabálon, amely hagyományosan csak hajnal felé ért véget.

A vasárnapi ünnepi istentiszteleten Gellén Sándor lelkipásztor a Zsoltárok könyve 84. fejezetének sorait választotta  igehirdetése alapjául: „ Sóvárog, sőt eleped a lelkem az Úr udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek Ura, királyom és Istenem!' Szenci Molnár Albert három hónap alatt fordította le a 150 zsoltárt  — könnyű dolog, mondhatnánk, de rímbe is szedte. És mégis, nem a rímek szépsége, ritmusa az, ami körülölel, hanem az Ige, Isten szava. Ezek a szavak arról az emberről szólnak, aki Isten háza után vágyakozik — mert nem adatott meg neki, hogy minden vasárnap elmenjen a templomba. Ösztönzi azokat, akik egész közel vagy messzebb is laknak, hogy vegyenek erőt magukon és  jussanak el Isten házába. Ez a zsoltár nekem és hozzám szól. Vajon hány olyan ember él Szatmár megyében, akinek lelkében él a forró vágy, hogy eljöjjön  a templomba?” — firtatta, felidézve: 35 éve vetették meg a jelenlegi avasújvárosi református templom alapját. „Ott voltak azok az emberek, akik szembe mertek szállni a kommunizmussal, annak ideológiáival … amikor 2000 lélek vágya szembe ment a hatalommal, a tilalommal, hogy nem szabad építeni, nem szabad bővíteni. Akkor sokan voltak. A nagy kérdés, ma hány száz lélek — van 1500? — mondja azt: életünket és vérünket adjuk templomunkért és hitünkért? 
Sokan jöttek ma haza, sokuknak ott van a képzeletükben a régi kis fehér templom, repedéseivel, több emberöltős családi padjaival …ma szabad a hely, szabad a pad, sokszor mégis „üres” ez a templom … a legények padja üres, nem tudom, miért nem jöttek; az 500 lányból négyen vannak itt — elmondhatjuk: nem otthonunk ez a templom. ” – mondta. 
Mint hangsúlyozta, a templom nem csak egy ház, hanem otthon. „De mit jelent nekem ez a szó: otthon? A madár számára a fészek az otthon; egyéb helyekről elkergetik, de a fészekben békére lelhet. Máshol vendég vagy épp betolakodó, de a fészekben otthon van. Milyen fontos szó: otthon. Soha sehol nem lehet úgy pihenni, olyan boldognak lenni, mint amikor valaki hazatérhet. Otthon — azt jelenti, nem hazátlan vagy, nem kérdezik mennyit maradsz; az a hely, ahol rátalálhatsz önmagadra, ahol másképp beszélnek az emberek, és érzed, szeretnek téged. Ilyen a te otthonod? Ilyen Avasújváros? Így érzed ezt te, aki hosszú évek óta elkerültél innen? Jaj nekünk, ha elveszítettük az otthonunkat, a kapcsot Istennel — mert akkor elveszítettük az egymás szeretetének, az egymásért való munkálkodni akarás tüzét.” Példaként az idősebb generáció tagjait említette, akik valóban hiányként élik meg, ha — legtöbbször valamilyen egészségügyi ok miatt — vasárnap nem lehetnek ott Isten házában. „Itthon vagy — otthon vagy Isten házában. Jöhetsz a világból,  a megnemértések közül, jöhetsz, mert az Atya minden tékozló fiát hazavárja, átöleli, örvend neki. Nem a világ fárasztó, hanem az, hogy nincs  hetente egy vasárnapunk, amikor letehetjük bűnünket … Ez a templom az a hely, ahol otthon lehettek, megpihenhettek. De a fészek nem csak oltalom, hanem megbízatás is. Tessék elhozni a gyermekeket, legyen a templom otthona nem csak a felnőtteknek, hanem azoknak, akik „csiripelnek” — nem bűn, hanem áldás, csoda amikor gyermekek csiripelés tölti be a templomot. Annak a gyülekezetnek van jövője, ahol gyermekek vannak, és azokat elhozzák a templomba!” – hangsúlyozta.

A prédikációt követően Nagy Máté csodálatos orgonajátékkal köszöntötte Illés Jenőt és feleségét — 50. házassági évfordulójukat ünneplő nagyszüleit, majd a nyírtelki Nyírfa Nyugdíjas Egyesület kórusának tagjai szolgáltak.
Az ünnepi istentisztelet zárásaként a cinteremben öt évvel ezelőtt felszentelt Turul-szobrot koszorúzták meg — s mint Gellén esperes emlékeztetett: a turul jelkép számunkra: a madár mindig visszatér a fészkére és védelmezi azt. „Bármerre repül bárki, a lelke mélyén újvárosi marad.” 

Az istentiszteletet követően a kegyelet koszorúit helyezték el a hősök emlékművénél, majd az ünnepség az „értékekkel és példaértékekkel” megtelt színpadon folytatódott tovább: a község  aranylakodalmas házaspárjait köszöntötték, akik nemcsak a szokásos virágcsokrot, borítékot kapták meg, de díszebédet is adtak tiszteletükre. Hajdú Alexa és Berta, Dragoş Vasile és Ana, Pop Gheorghe és Maria, Fata Andrei és Vioara, Jakab Sándor és Piroska, Kádár László és Irma, Haidu Ludovic és Dallos Viorica, Czire Imre és Ludróczky Anna, Popescu Constantin és Doina, Gif Gheorghe és Maria  legalább olyan megilletődötten hallgatták a köszöntőket, mint amilyen megilletődötten mondta azt  Majláth Gábor polgármester. „Köszönjük  az időseknek, hogy felneveltek és embert faragtak belőlünk. Legyen ez az az év, amely a családról szól. A Jóisten mindenek felett, Avasújváros mindenek előtt” – hangsúlyozta. Ám nem csak a múltba pillantottak vissza, felidézve a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket, hanem a jövőre is, köszöntve az országos kémiaolimpiász első helyezettjét, Marincaş Lidiát.

Köszöntőjében Altfatter Tamás alprefektus kiemelte: nem lehet nem észrevenni a községbeli fejlődést: megújult a kultúrotthon, az iskola, 85%-ban már elkészült a csatornahálózat, leaszfaltozottak az utcák, s mint mondta, a helyi önkormányzat megyei önkormányzattal együtt dolgozik a fejlődés érdekében, amelyhez előbbi minden támogatást meg is kap most, és a jövőben is.

„Az a közösség, amely megbecsüli időseit, szép jövőt tud építeni. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy segítsük az élni akaró közösséget. Szeretném, ha minden településnek ilyen polgármestere lenne, mint Majláth Gábor. Nagyon jó munkát végeznek ebben a közösségben és ebben a községben — s remélem Szatmár megyében talán az elsők között lesznek ahol megtörténik a földgáz bevezetése.” – fogalmazott Turos Lóránd RMDSZ-es szenátor, nem hallgatva el azt sem: ugyan személyesen ritkábban jut el az Avas kapujába, de a polgármesterrel gyakran, van hogy hetente többször is egyeztetnek telefonon a község fejlődésének érdekében. 

S mivel már javában zajlik a jövő évi választások kampánya, az ünnepi beszédmondók sorában felszólaltak olyan politikusok is, akik valóban ritkán, pontosabban négyévente egyszer látogatnak el Avasújvárosba — a Szociáldemokrata Pártot képviselve Mircea Govor (aki az önállósodás előtti polgármester, Toma Betea kíséretében érkezett), a Mentsétek meg Romániát nevében Radu Panait parlamenti képviselő, a Népi Mozgalom Pártja nevében pedig Pop Liviu szólt az egybegyűltekhez. 
A köszöntőbeszédek sorát a testvértelepülés Petneháza polgármestere, Gazdag-Tar Gizella zárta (szerk. megj: a másik testvértelepülés, Kállósemjén polgármestere és küldöttsége most objektív okok miatt nem tudott részt venni a fesztiválon). Mint elmondta, a meghívót s a  rendezvény programját olvasva rájött: nem is az a fontos, hanem hogy itt legyen, az újvárosiakkal együtt, ismerős arcokkal találkozzon. Kiemelte: Avasújváros és Petneháza kapcsolata évről évre erősödik, nem csak a két polgármester dolgozik azon, hogy még erősebbé váljon, hanem a két közösség is.

A hivatalos megnyitó után az alapjaitól megújult kultúrházat vették végre tüzetesen szemügyre az újvárosiak, sőt az első táncos — igaz, nagyszülői segítséggel, de — ki is próbálta a vadonatúj színpadot.
A rendezvénysor díszebéddel folytatódott, majd a szabadtéri színpadi rendezvényekkel, s bár a viharfelhők folyamatosan a település fölött köröztek, nem volt merszük megzavarni az előadásokat és esetleges programváltozást okozni — annak rendje s módja szerint mutatták be tudásukat a közösségnek az óvoda és az általános iskola gyerkőcei, perdültek táncra a néptáncosok, csendültek fel az örökzöld operettdallamok, majd a tombolasorsolást követően Szandi fülbemászó slágerei, és  Desperado feat. Timi dalai, éjfélkor pedig hagyományosan tűzijáték zárta a kétnapos rendezvényt. 

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!