Pár nappal korábban két, igencsak meglepő kormánydöntés született — meglepő olyan értelemben, hogy reális decentralizációként a helyi önkormányzatok számára ad olyan szintű mozgásteret, biztosít lehetőséget, amely eddig csak Bukarestből, központilag irányítottan működött.

Az egyik kormánydöntés a regionális fejlesztési ügynökségeknek és önkormányzatoknak ad szabadabb kezet az európai uniós alapok lehívására és felhasználására, a másik pedig lehetővé teszi a helyi hatóságok és a közösségi fejlesztési társulások számára, hogy magukra vállalják a közúti és vasúti infrastruktúrát érintő projektek kezelését és kivitelezését — így átvehetik az azokkal az országúti szakaszokkal, kerülőutakkal kapcsolatos projekteket is, amelyek kivitelezését nem kezdte el a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).

„Mindkét lehetőséget régóta kérik már a helyi hatóságok, s mindkettő nagyon fontos az önkormányzatok számára — az első által jóval hatékonyabban pályázhatunk uniós pénzekre, s ezt az elmúlt években már jómagam is többször szorgalmaztam parlamentereink és önkormányzati vezetőink támogatásával, sőt, Marcel Boloșsal, az európai alapok minisztériumának vezetőjével is egyeztettem személyesen a témában.

A második által pedig reális közelségbe kerül például az avasi kerülőút megépítése vagy a nagymajtényi vasúti átkelő rendbetétele” — fogalmaz megkeresésünkre Pataki Csaba, a megyei tanács elnöke. Kifejti ugyanakkor azt is: „ A helyi érdekeltségű infrastrukturális projektek kivitelezése átvételének csak akkor van értelme, ha tudunk rá pályázni is, ha adnak rá forrást — például ha az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programját, a POIM-ot átalakítják, és pályázhatnak az önkormányzatok is. Van egy-két konkrét elképzelésünk, amit sokkal gyorsabban meg tudnánk oldani, ha mondjam úgy, a mi kezünkben futnának össze a szálak — például a vasúti síneken átvezető megyei (és nem csak) utak esetében.

Merthogy az önkormányzatoknak, megyei tanácsnak nincs joga a sínpárok körüli, úgynevezett 'védett zónában' dolgozni, nincs joga az átkelőknél hagyományos vagy akár villanysorompót felállítani. Viszont most lehetőség körvonalazódik olyan szakaszokat, vasúti átkelőket érintő pályázatok benyújtására — például a Tetvesnél, Kaplonynál, a Nagymadarász–Tasnád vonalon, a Krasznaforduló–Nagymajtény vonalon —, amelyek jelen pillanatban rettenetesen veszélyesek, és nagyon sok helyen tudnánk rendbe tenni az átkelőket/környéküket a vasúttársaság és a közúti infrastruktúrát kezelő társaság jóváhagyásával.

Sajnos eddig évekbe telt, amíg egy-egy hasonló munkálat esetében megkaptuk az engedélyt — ha átkerülnek hozzánk ezek a helyi érdekeltségű projektek, a megyei tanács kell engedélyt adjon a megyei tanácsnak, ami nemhogy nem évekbe, de még egy napba sem telik” — magyarázza Pataki.

Kerülőút a síneken

Hangsúlyozza azt is, hogy az új szabályozások konkrét lehetőséget teremtenek majd az avasfelsőfalui „kerülőút” kialakítására is. „A Sárközújlak–Bikszád közötti vasútvonalon hosszú évek óta nincs már vonatforgalom — viszont ha megkapnánk a vasúttársaságtól, tökéletes nyomvonala lenne az elkerülőútnak, és mentesülne a jelenlegi hatalmas teherforgalomtól Avasújváros, Vámfalu és Avasfelsőfalu egy része, a kerülőút pedig Bikszádnál csatlakozna a megyei úthoz.

Ez az elképzelésünk már jó ideje megvan, olyannyira, hogy megvalósíthatósági előtanulmányt is készíttettünk már, hiszen azon a vonalon minden adott egy kerülőút kialakítására: nem kell nyomvonalon gondolkodni-kialakítani, a sínek is megmaradhatnának az aszfaltrétegben, nem zavarnák a közúti forgalmat. Arra is konkrét elképzeléseink vannak, mivel jár az egész avasi övezetet kikerülő út.

Fel vagyunk készülve: ha anyagi forrásokat rendelnek hozzá, azonnal lépünk — mert önerőből, bármennyire fontos és hasznos lenne, egy ilyen léptékű beruházásra sajnos nincs pénzünk. Viszont EU-s alapokból meg lehetne finanszírozni. De nem csak a vasút-közút kapcsán lesz hasznos, ugyanis sok közlekedési csomópont (megyei és országos rangú út kereszteződése) esetében teszi majd operatívabbá az ügymenetet — például az avasújvárosi körforgalom esetében. Bőven lenne mit megoldani az egész megye területén…

S el ne felejtsem: ugyancsak hasznos lesz a szatmárnémeti körgyűrű és az országhatár közötti út (M49-es) esetében is. Annak a szakasznak a megvalósíthatósági tanulmánya kiszerződési állapotban van, viszont ha átvehetjük, és a POIM-ban pályázhatunk anyagi forrásokra, talán egyszerre épülhet meg az út a határ mindkét oldalán. Mi készek vagyunk a partnerségekre. Persze ehhez az is kell majd, hogy nyitottan álljanak hozzá a szakminisztériumok is.

Egyébként a kormány ezen döntése szakmailag teljesen megalapozott volt: a Regionális Operatív Programban (POR) le van fedve szinte az egész rendelkezésre álló összeg, a nagy infrastrukturális beruházások programjában (POIM) lévők keservesen döcögnek — ez a döntés pedig meglepő módon reális decentralizációt jelent úgy, hogy az elmúlt hónapokban ugyancsak erős központosítást érzékeltünk a kormány irányából.

Talán valahol valaki rájött, hogy nem kellene félni a helyi szinten meghozott döntésektől vagy attól, hogy a döntést a helyiek kezébe adják, hiszen náluk jobban, alaposabban senki nem ismeri, látja át az emberek gondját-baját. Arról már nem is beszélve, hogy óriási forráshiány van az infrastrukturális beruházások terén — útjavításokra is alig kapunk pénzt, nemhogy új szakaszok vagy utak építésére. Ám ezzel a két módosítással — remélem — nagyon sok minden változhat” — mondja.

Szabó Kinga Mária