Az érvényben lévő jogszabály szerint azoknak az állattartóknak, akik legelőt kívánnak bérelni, rendelkezniük kell a hektáronkénti 0,3 számosállattal, és előnyt élvez az, aki legkevesebb öt éve szerepel állataival az országos mezőgazdasági nyilvántartásban. Igazolnia kell, hogy székhelye (lakhelye) azon a közigazgatási területen található, amelynek tulajdonában van a legelő. Amennyiben a gazdák nem tudják biztosítani a hektáronkénti 0,3 számosállatot, szerződést kell kötniük egy, a lakhelyükön vagy a megyében működő állattartó egyesülettel. A legelőterületek rendeltetését tilos megváltoztatni.

Mikola községben 137 hektár legelőterület van a helyi tanács tulajdonában (Mikolában 75 hektár, Újmikolában 44 hektár és Újberken 18 hektár). A kérvényeket a hónap végéig lehet leadni, eddig hat kérvényt iktattak a községházán. Amennyiben több az igénylés, mint a rendelkezésre álló legelőterület, licitet írnak ki — tájékoztatott Dobos István polgármester.

Bartók G. Ioan, Krasznabéltek polgármestere arról tájékoztatott, hogy 2016-ban a község valamennyi legelőterületét kilicitálták tíz évre. A községnek van 1196 hektár legelője, amit a községben működő állattartó cégek és kisgazdák használnak. A 3 tehenes gazdák is bérelhettek legelőt a törvény által megfogalmazott szabályok szerint. Ha valaki eladja az állatait, felbontja a szerződést, és azt a területet kiadják másoknak. A nagyobb állatállománnyal rendelkezők legelőit villanypásztor őrzi.

Hadad község ötszáz hektár legelővel rendelkezik — tudtuk meg Balogh Ferenc polgármestertől. Kevesebb állattartó van, mint tíz éve volt, de az állatállomány folyamatosan nő, egyre több olyan személy foglalkozik szarvasmarhatartással, aki ezt az életformát választotta, növeli az állatállományt, minőségi állatokat tart, hogy hatékonyabb legyen a termelés.

Kiss Zoltán, Börvely község polgármestere elmondta, hogy a település 205 hektár legelővel rendelkezik, amit közbirtokosság kezel. A faluban 70–80 szarvasmarha van, egyetlen gazda sem tart sok tehenet. Elmúlt már az az idő, amikor apáról fiúra szállt a gazdaság, a fiatalok nem foglalkoznak mezőgazdasággal. A falugazdászok úgy látják, hogy vannak olyan települések, ahol csökken a háztáji állatok száma, de a csökkenésnél nagyobb arányban fejlődnek a nagygazdaságok, s elég sok új gazdaság jön létre. Az önkormányzatok fontosnak tartják a legelők megtartását, azok feljavítását, mert még mindig kevesebb a tejtermelő és vágni való szarvasmarha, mint amennyire igény lenne.

Elek György