Istentisztelettel és a templomkertben a trianoni békeszerződés emlékére felállított kopjafa megkoszorúzásával hívták fel a figyelmet a kiskolcsiak a Nemzeti Összetartozás Napjának fontosságára.

Győrbíró Sándor, a Kiskolcsi Református Egyházközség lelkipásztora igehirdetésében Józsué könyvének azt a részét magyarázta, amikor Izrael népe az egyiptomi fogságból a Jordán folyón keresztül ment át az ígéret földjére. A sokat szenvedett nép számára felcsillant a remény, hogy végre szabad lehet. A Jordán halált jelent, rajta átmenni csak Isten segítségével lehet. Népünk és nemzetünk történelmében is álltak akadályként Jordán folyók, ezek közül a legmélyebb sebet az 1920. június 4-én bekövetkezett nagy nemzeti tragédia ejtette. Azóta is lépésről lépésre haladunk tovább, de ma sem sikerült átmenni a túlsó partra. Izrael népének tizenkét nemzetsége emlékköveket vitt ki a Jordán folyóból, hogy azok emlékeztetők legyenek. Sütő András hasonló tanácsot adott a mai magyaroknak, amikor egyik feljegyzésében arra figyelmeztetett, hogy állítsunk maradandó emléket az utókor számára. Ilyen emléket állítottak a kiskolcsiak is az elmúlt évben a templomkertben, a trianoni békeszerződés emlékére emelt kopjafával, mert felismerték, hogy nem szabad ott maradni, ahol a hajó zátonyra fut, tovább kell menni. Vannak fehér és fekete kövek. Trianon emléke egy fekete kő. Életünk mélypontjairól felhozzuk az emlékeket, hogy azok hirdessék: Isten velünk van. A múltat nem tudjuk átlépni, a történelmet nem tudjuk megváltoztatni, de a jövőt szebbé tudjuk tenni.

Előadás

Az istentisztelet második részében Győrbíró Sándor Keresztre feszített ország címmel tartott előadást. Felidézte azokat a pillanatokat, amikor 1920. június 4-én délután fél hatkor Trianonban kimondták az ítéletet Magyarország felett. A Kárpár-medence megszólaló harangjai siratták az élve eltemetett magyar hazát. Jelenleg a világon Magyarország az egyetlen ország, amelyik saját magával határos, mert nincs olyan rész, ahonnan ne szakítottak volna le egy darabot. Minden elcsatolt rész egy alacsonyabb kultúrához került, az ottani elvárásoknak kellett megfeleljen. Az oda került lakosságot elkezdték beolvasztani, az országgal együtt a lelkeket is szét akarták marcangolni. Ma már a megmaradásért küzdünk, amikor a legnagyobb hibánk az önbizalomhiány, az önfeladás és a lemondás. Rá kell döbbennünk, hogy a történelem csak azt veszi el végleg, amiről lemondunk. A keresztyén értékek között ott van a hazaszeretet fogalma is. Tudomásul kell vennünk, hogy Trianont nem lehet elfeledni, és nem lehet megbocsátani. A tegnapi megemlékezés a trianoni kopjafa megkoszorúzásával ért véget.

Elek György