Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelem-fejlesztési Hálózat igazgatója nyitotta meg csütörtökön az MNKH szatmárnémeti irodáját.

Összhangban a Magyar Kormány alapvető külgazdasági törekvésével a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Magyarországgal szomszédos hét ország magyarlakta területein, illetve Lengyelországban összesen több mint húsz kereskedőházat nyitott a kétoldalú kereskedelmi és üzleti kapcsolatok élénkítése érdekében.

Veres Norbert irodavezető elmondta, hogy az Iparosotthon épülete a múltat és a jövőt köti össze. Szatmárnémeti mindig és méltán híres volt kisiparosairól, az akkori élet kis- és közepes vállalkozásairól, amelyek életet és lendületet adtak a városnak. A jelentőségükről és nagyságukról éppen ez az épület árulkodik. Az otthon mai szépségét egy határon átnyúló projekt által nyerhette el, amelynek egyrészt az volt a célja, hogy megmentse az épületet, másrészt viszont vissza akarták adni a projekt kitalálói a kézművesipar fellegvárának épült ingatlan eredeti funkcióját: vállalkozások és vállalkozásokat fejlesztő cégek otthonának képzelték el. Szatmárnémeti Erdélyben már a hetedik város, ahol a Magyar Nemzeti Kereskedőház regionális irodát nyit.

A határ közelsége, a már meglévő kapcsolati tőke jó alapot biztosít ahhoz, hogy gyorsan fejlődő, hasznos irodája lehessen a nyolc országban jelen lévő hálózatnak. A gyors fejlődés pedig szükséges ahhoz, hogy a vállalkozókat a rohanó világban el tudjuk látni olyan információkkal, amelyek valóban hasznosak lehetnek számukra és elhozhatják azt a növekedést, amely révén a határ egyik vagy másik oldalán is megvetik majd a lábukat, biztosítva ezzel az itt élő lakosoknak munkalehetőséget és biztos megélhetést.

Ez a folyamat vezet végső soron oda, hogy Szatmárnémeti és a környező régió egyre nagyobb figyelmet kapjon. A regionális iroda célja éppen az, hogy hosszú távon segítse a vállalkozók közötti kapcsolatteremtést és ezzel a munkájukat — hangsúlyozta az irodavezető.

Az iroda megnyitásán résztvevőket köszöntötte Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere és Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke is. Mindketten bíznak abban, hogy a szatmári magyar kisvállalkozók munkája eredményesebb lesz az eddiginél.

Joó István, Magyarország külgazdasági és külügyminisztériumának miniszteri biztosa elmondta: a szatmárnémeti a hálózat hetedik romániai és a huszonkettedik közép-európai irodája. Magyarországon tizenhárom iroda működik, mindenik a határ mentén. A vállalkozások partnerkapcsolatainak kialakítását segítő irodák munkája iránt pedig egyre nagyobb az érdeklődés. A miniszteri biztos szerint Szatmár megye elsősorban autóipari, élelmiszeripari, textilipari és faipari cégei alakíthatnak majd ki gyümölcsöző partneri és üzleti kapcsolatokat a magyarországi cégekkel.

Gajda Róbert, a minisztérium politikai tanácsadója beszédében elmondta: a magyar kormány komolyan gondolja a külhoni vállalkozások támogatását, erre jó példa a nemrég megalapított Pro Economica Alapítványon keresztül lebonyolított Erdélyi Gazdasági Program, amely nem időszakos, hanem a nemzetpolitika stabil pillére lesz - emiatt pedig történelmi jelentőségű a 2017-es év.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja szerint fontos a határmenti vállalkozások szerepe, a magyar kormány pedig azon dolgozik, hogy a vállalkozói munka életpályamodellé is válhasson minden magyarlakta vidéken. Megerősítette, hogy jó úton halad az M3-as autópálya bővítése a csengersimai határátkelőig, de azt fontos tudni: az autópálya nem csodafegyver, de nagy segítség a gazdaság fellendítésében.

Elek György