Most a prefektusi hivatal közösségi médiás megjelenése kavarta fel bennem — és sok tucat más emberben is — az állóvizet. Történt ugyanis, hogy egy jeles ortodox ünnepen a hivatal vezetője, maga a nagybetűs prefektus és a kancelláriavezetője (minő fennkölt szavak ezek egy mezei tisztség leírására) is részt vett. Mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk, hogy a prefektus — sokan szeretik ispánnak nevezni — a mindenkori kormány képviselője. Mondhatnám, hogy a kormány megyei helytartója, akinek felügyelnie kellene, hogy a helyi és megyei tanácsok, polgármesterek a törvényeknek megfelelően fejtsék ki tevékenységüket. Na mármost bennem azonnal fészkelődni kezd a gondolat, hogy egy világjárvány miatt gyakorlatilag hosszú hónapokra lefagyasztott élet ébredezése közben, amikor tele vagyunk szabályokkal, mégis hogy történhet meg az, hogy éppen a kormány helyi embere vagy jelen esetben emberei azok, akik részt vesznek egy ünnepségen, amely létszáma messze meghaladja a törvényben megengedettet? De nem csak részt vesznek, de a közös fotókon szorosan egymás mellett állnak, ráadásul maszk nélkül. Miközben rendezvények maradnak el, közösségek robbannak szét, színházi előadások és hangversenyek zajlanak a kötelező fizikai távolság betartatásával, egyeseknek mindent lehet a vallási ünnep címszó alatt? Nem ők kellene legyenek az elsők, akik élen járnak a kormány parancsainak — legyenek azok bármilyenek is — betartatásában? Nem érzik, hogy mekkora képmutatás ez?

Őri-Pákay Franciska