Szőcs Péter, a Szent István Kör elnöke bevezetőjében kiemelte, hogy keresve sem lehetett volna jobb helyszínt találni e rendezvénynek, hisz a helyi hagyomány szerint itt állt annak idején az a református templomként használt magtár, melyben a még megmaradt kuruc konföderált rendek gyülekeztek, hogy megbeszéljék a megegyezés pontjait. Az épületet a református egyháznak adta használatba a vezérlő fejedelem. A magtárból átalakított templomban gyülekeztek, hogy itt megbeszéljék a békesség, a megegyezés pontjait, melyeket meg is fogadtak. Innen maradt meg a szatmári békesség kifejezés.
A felvezető után dr. Bene János történész, a nyíregyházi Jósa András Múzeum nyugalmazott főigazgatója bemutatta, hogyan fogant meg a tárlat ötlete, illetve pontosan milyen kiállítási tárgyakat lehet majd megszemlélni, kézbe venni. Amikor készültek, hogy 2021-ben méltóképpen emlékezzenek a szabadságharc teljes folyamatára, figyelték a pályázati lehetőségeket, és találtak egy határon átívelő kiírást. A pályázatban két helyszínt emeltek ki: Szatmárnémeti és a szabadságharc kezdetét és végét jelentő Vaja. A pályázatban szerepel egy konferencia, hogy tanácskozzanak a vitás történelmi eseményekről és döntésekről. A Jósa András Múzeum kiadta a Szatmári békesség című okiratot. Ahhoz, hogy minél több ember megismerje a projektet, szükség van egy kiállításra, amit most láthatnak a szatmáriak — fogalmazott dr. Bene János.
Mielőtt a résztvevők megtekintették volna a kiállítást, illetve a témához kapcsolódó dokumentumfilmet, melyet a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán működő Filmművészet, Fotóművészet, Média szak másodéves hallgatói készítettek, a Szent István Kör nevében megkoszorúzták a szatmári béke emléktábláját.
Elek György