Rohanó világban élünk, használjuk a közhelyessé vált mondatot. Aki küzdeni szeretne a stressz ellen, de nem gyógyszerrel, az válassza a különböző keleti relaxációs módszereket.

A régi bölcseknek igazuk volt, legalábbis a lélek és a test együttgyógyítása terén. A modern tudomány a gének szintjén igazolta vissza, hogy aki másoknak segít, magával is jót tesz, és arra is van már bizonyíték, hogy tovább él, aki megváltoztathatatlannak fogadja el azt, amire nincs ráhatása.

Az amerikai North Carolina Egyetem kutatói egy közelmúltbeli kutatásban arra a megállapításra jutottak, hogy azoknál, akiknek az öncélú élvezethajszolás jelenti a boldogság legfőbb forrását, magas a gyulladáskeltő gének kifejeződésének szintje, és alacsony a vírusellenes génexpresszió. Ezzel szemben azoknál, akik az élet értelmét egy magasabb cél megvalósításában látják, alacsony a gyulladásokat okozó génkifejeződés, míg az antivirális és antitest-génexpresszió magas szintű.

A hagyományos kínai gyógyászat szerint a testet láthatatlan energiarendszer hálózza be, és a betegségek az energiaáramlás elakadásaiból keletkeznek. Az akupunktúra segítségével azonban a test kiemelt pontjain hozzáférhetünk az energiahálóhoz, és külső segítséggel (tűkkel) visszaállítható a kiegyensúlyozott energiaáramlás. A nyugati orvostudomány nem hisz az energiacsatornákban, de egy friss tanulmány szerint az akupunktúra hatékony a migrén, az ízületi gyulladás és más krónikus fájdalmak enyhítésében. A buddhista tanítások egyik kulcseleme, hogy a boldog, kiteljesedett élethez szükség van a közösséghez való tartozásra is. Az egészséges társas kapcsolatok, illetve a közösségi élet meghosszabbítja az életünket. A 148 tanulmány, közvetve 300 ezer résztvevő bevonásával készült és az eredmény szerint a társas kapcsolatok hiánya jobban növeli a halálozás kockázatát, mint a mozgáshiány vagy az elhízás.

Tajcsival a csontritkulás ellen

Kutatások eredményei bizonyítják, hogy a mozgásmeditációnak is nevezett tajcsi számos öregkori betegségre jó gyógyszer. Segít többek között az ízületi gyulladás, a csontritkulás, valamint a szív- és érrendszeri panaszok kordában tartásában. A meditáció segít az elme lecsendesítésében, növeli a tudatosság és az éberség szintjét, és nem mellesleg jótékonyan hat testi folyamatainkra is. A modern tudomány az elmúlt években fokozatosan feltárta e hatások fizikai hátterét.

A Harvard Orvosi Egyetemkutatói szerint a meditáció hat a stressz-szintet, valamint az immunrendszert befolyásoló gének működésére. Amikor a Harvard Egyetem kutatói nagy stresszben élő embereknek receptre jógát és meditációt írtak fel, néhány hét után a gyakorlatoknak sejtszintű hatásuk volt. A sejtekben javult mind a mitokondriális energiatermelés, mind az energiafelhasználás. Ismert továbbá az is, hogy a meditációs technikák sikeresek a magas vérnyomás, valamint az ismeretlen eredetű meddőségek kezelésében is.

A tibeti buddhista hagyománynak központi eleme a szeretetmeditáció, melynek rendszeres gyakorlása segít az emberi kapcsolataink megerősítésében: jobban tudjuk mások arckifejezését kódolni, erőteljesebben érzékeljük a körülöttünk lévő barátok, közösség erejét, támogatását, tudatosabbá válunk emberi kapcsolatainkban, valamint az életünket értékesebbnek és értelmesebbnek fogjuk találni.

Az elfogadás és a szeretet a legfontosabb

Ugyancsak a buddhista tanítások szerint, amit nem tudunk megváltoztatni, tanuljuk meg elfogadni, és ezáltal mérsékelhetjük a szenvedésünket. Különösen igaz ez az idősekre. Az ausztráliai Deakin Egyetem kutatása szerint azok az idősek, akik el tudják fogadni, hogy idővel rászorulnak mások támogatására, és csorbul a függetlenségük, tovább élnek, és boldogabbnak is vallják magukat. A tanulmány szerint az, hogy egy idős ember mennyire tudja elfogadni a megváltoztathatatlant, kulcsfontosságú a hátralévő évek számát tekintve.

Minden bölcs tanítás vallja, hogy a boldog, értelmes élet alapja a szeretet. A Harvard Egyetem kutatói egy 75 éven keresztül folytatott kutatásban szintén erre jutottak. A grandiózus vizsgálat 268 férfi életútját követi, rendszeresen meginterjúvolják őket személyes fejlődésükről, értékeikről, valamint céljaikról. Az eredmények szerint a legtöbb boldogság a szeretettel teli emberi kapcsolatokból fakad.