A román alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét - jelentette ki Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn, a taláros testület előző napi döntését kommentálva.

A testület alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.

"Nem fogunk támogatni 2014-ben alkotmánymódosítást, és úgy látom, hogy az nem is lesz lehetséges" - mondta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a helyzet "egy alkotmánybírósági diktatúrához" hasonlít.

Úgy vélekedett: hibát követett el a 2003-as alkotmánymódosításkor az akkori parlament, amikor elfogadta, hogy az alkotmánybíróság olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvényhozás nem tud felülbírálni.

"A társadalom dolga eldönteni, hogy milyen államformát akar - mert például ezt sem lehetne módosítani -, milyen legyen az intézmények közti viszony, milyen jogi keretet biztosít az alkotmányon keresztül az őshonos kisebbségeknek. Az alkotmánybíróság mostani döntése szerint ez nem lehetséges" - magyarázta Kelemen Hunor.

Kifejtette: az RMDSZ álláspontja szerint új alkotmányt kellene írni, de az alkotmánymódosító parlamenti különbizottságot nem ruházták fel ilyen mandátummal. Kelemen Hunor szerint kétséges, hogy lesz-e még erre lehetőség ebben a törvényhozási ciklusban, így vélhetően a jelenlegi alkotmány marad érvényben Romániában.

A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.

Puskás Bálint alkotmánybíró, a kilenc fős taláros testület tagja, akit az RMDSZ javaslatára választottak az alkotmánybíróságba, az MTI megkeresésére megerősítette: a testület többsége szerint Románia egységes nemzetállami meghatározását sértenék azok az alkotmánymódosító javaslatok, amelyek az RMDSZ kezdeményezésére kerültek be a szövegtervezetbe. Puskás Bálint jelezte, hogy ő különvéleményt fogalmazott meg ebben a kérdésben, amely a taláros testület határozatával együtt, vélhetően március elején fog megjelenni a hivatalos közlönyben.