Kelemen Hunor, az RMDSZ S szövetségi elnöke azt nyilatkozta kedden Brüsszelben, hogy Európának nem szabad elfogadnia az olyan intézkedéseket, amelyek kisebbségellenesek, amelyek a jogállamiságot akarják felszámolni - számol be az RMDSZ sajtóközleménye.

'Amikor azt kérdezik, hogy mit tehet az Európai Unió, mit tehet Brüsszel a kisebbségekért, én mindig azt mondom, hogy a jogállamisághoz kell ragaszkodnia, azokhoz az értékekhez, amelyek Európát gazdagítják. Nem szabad elfogadnunk az olyan eljárásokat, intézkedéseket, amelyek első látásra ugyan tetszetősek, de gyakorlatilag kisebbségellenesek, az emberi jogok, a tulajdonjog és a vallásszabadság ellen irányulnak. Amelyek a jogállamiságot akarják felszámolni' — hangsúlyozta Kelemen Hunor azon keddi brüsszeli konferencián, amelyet Anyanyelv vs. államnyelv — Nyelvi problémák az európai oktatási rendszerekben címmel szerveztek.

Az RMDSZ elnöke Sógor Csaba európai parlamenti képviselő meghívására vett részt a Bocskor Andrea, a Fidesz—Magyar Polgári Szövetség—Keresztény Demokrata Néppárt európai parlamenti képviselője által kezdeményezett eseményen.

Kelemen Hunor tájékoztatójában kiemelt helyet kapott a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügye is, amely ellen 2016 novemberében indított eljárást a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), és amely kapcsán azzal vádolják az intézmény igazgatóját és a főtanfelügyelőt, hogy visszaélt hatalmával az iskola elindításakor.

A közlemény szerint Kelemen Hunor azt mondta: a törvényes előírásoknak megfelelően indították el a tanintézményt, a római katolikus egyház senkit sem károsított meg, visszakapta azt az épületet, amelyet a diktatúra idején koboztak el tőle. '2015-ben a történelmi magyar egyházak megállapodást írtak alá a tanügyi minisztériummal, amely előírja: az Alkotmány és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően konzultálni kell a beiskolázási számokról, illetve tantervekről. Ezt a protokollumot is felrúgva indított eljárást az ügyészség, amely az elmúlt hetekben kihallgatásra hívta az iskolába járó gyermekek szüleit. A DNA rákérdezett arra is, hogy milyen vallásúak ők és gyermekeik, az iskolaválasztás apropójáról is érdeklődött, illetve azzal fenyegetett, hogy a gyermekek tanulmányait nem ismerik el a továbbiakban' — részletezte az RMDSZ elnöke.

Mint hangsúlyozta: a kommunizmusban a Securitate nem engedett meg magának hasonló eszközöket, olyanokat, amelyekkel nyomást gyakorolhatott egy egész közösségre. Ma már, amikor a cikluskezdő osztályokba elkezdődött a beiratkozás, több száz gyermek nem tudja Marosvásárhelyen, mihez kezdjen a 2017-es tanévtől: 'egy ügyészi eljárás tulajdonképpen a megszűnés peremére tolt egy erős iskolát. A román társadalom egy jelentős része pedig elfogadja, hogy végleges bírói ítélet nélkül, ügyészi eljárással meg lehessen szüntetni egy intézményt. Az, hogy az iskola alapításakor történt-e adminisztratív hiba, azt ki kell vizsgálni, de korrupcióról semmiképpen sem beszélhetünk.' — jelentette ki Kelemen.

Kelemen Hunor szerint az eset arról is árulkodik, hogy a politikai szándékon, előrelépéseken túl milyen eszközöket képes használni egy hatalom akkor, amikor az anyanyelv használatát, az anyanyelvű oktatást akarja korlátozni. Egy politikus pedig nem szólhat bele abba, hogy mit tesz az ügyészség, a bíróság, nem is kereshet megoldásokat.

Egy másik tapasztalatként Kelemen Hunor kiemelte: abban az időszakban, amikor Románia az európai uniós integráció előtt állt, a román társadalom és politikai osztály könnyebben, a kényszernek is engedve fogadott el kompromisszumos javaslatokat. Ezt követően viszont egyre inkább megpróbálta az oktatási intézményekben az anyanyelvhasználatot, az anyanyelvű oktatást korlátozni. 'Azt is kell látni, hogy a legutolsó törvénymódosításnál bár aprót, de sikerült előrelépni a magyar oktatás kiteljesítésében: a földrajzot és történelmet is lehet ma magyarul tanítani' — emelte ki az RMDSZ elnöke.

A 2011-es törvénymódosításkor továbbá elfogadták azt is, hogy a román nyelvet speciális tankönyvek szerint lehessen tanítani az 1-12. osztályban. Kiemelte: a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatást mindmáig nem lehetett önállósítani, ezért pedig senkit sem vonnak felelősségre.

Összegzésként rámutatott: ma egy olyan helyzettel szembesülnek Romániában, amely megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan egy jogállamban.

Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő az Anyanyelv Nemzetközi Napjához, február 21-hez kapcsolódóan minden évben különböző szakmai találkozókat szervez, ahol a kisebbségi nyelvhasználat problémáira igyekszik ráirányítani az uniós döntéshozók figyelmét. Az EP-képviselő a mostani találkozó társszervezőjeként az európai oktatási rendszerekben megmutatkozó problémák témakörének ismertetéséhez és megvitatásához járult hozzá.

'Az Európai Unióban a lakosság 10%-a — legalább 55 millió európai polgár — kisebbségi nyelvet beszél. Ezeknek a közösségeknek a kultúráját és megmaradását veszélyeztetik azzal, ha a nyelvük használatát visszaszorítják, vagy bármilyen módon korlátozzák. Ezért fontos, hogy az oktatási rendszerek is bátorítsák az anyanyelven való tanulást, amelyhez joguk van az őshonos nemzeti kisebbségeknek Európában, csak így tudják ezeknek a közösségeknek a tagjai identitásukat megőrizni és átörökíteni' — idézi a dokumentum az erdélyi képviselőt.