Egy bruttó 3000 lejes fizetés után 500 lejjel lenne több a nettó fizetése legkevesebb másfél éven keresztül annak, akit sikerült „repatriálni”, mint annak, aki mindig is itthon dolgozott.

Eltörölt bérjárulékkal és felére csökkentett társadalombiztosítási járulékkal csábítaná haza három parlamenter a külföldön dolgozó román állampolgárokat. A törvénytervezet jövő év elejétől kezdődően tíz éven át élne, ezt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) két szenátora és egy képviselőtársuk, Dan Barna iktatta pár napja a szenátusban. Ez — mivel a kormány múlt csütörtöki bukását követően nagy eséllyel az USR-vel is partner ellenzék kerül kormányra — valószínűleg el lesz fogadva, és január elsejétől hatályba is léphet. Hogy ez megtörténjen, a szenátus után a képviselőház is el kell hogy fogadja, és a Hivatalos Közlönyben is meg kell hogy jelenjen.

Az elfogadásra váró törvény azokra az emberekre vonatkozna, akik tizenöt évig állandó romániai lakosként éltek, majd külföldre mentek, és négy évig megszakítás nélkül ott éltek úgy, hogy közben legkevesebb három évig munkaszerződéssel dolgoztak. Ha ilyen előélet után tér haza valaki Romániába 2020. január 1. és 2030. december 31. között, a külföldön munkával töltött idő felének megfelelő ideig nem kell bérjárulékot fizetnie a bruttó fizetéséből, és a szociális juttatásoknak is csak a felét kell befizesse az államkasszába. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy egy bruttó háromezer lejes fizetés után ötszáz lejjel lenne több a nettó fizetése legkevesebb másfél éven keresztül annak, akit sikerült „repatriálni”, mint annak, aki mindig is itthon dolgozott és adózott.

A kint tartózkodást és a külföldi munkaviszonyt okmányokkal kell igazolni a kedvezmények megszerzése érdekében, a papírokat illetően a törvény elfogadása után az alkalmazási normák összeállításakor fog dönteni a parlamenti munkabizottság. Az előzetes elképzelés szerint úgynevezett hazatérő igazolványt kapnának a szóban forgó személyek, év végén munkaviszonyuk és jövedelmük igazolásával, állandó romániai lakhelyükre szóló közüzemi számlával bizonyítanák az adóügynökségen, hogy valóban itthon élnek és dolgoznak. Arról nincs szó a tervezetben, hogy mennyi ideig kell itthon élniük az egykori vendégmunkásoknak ahhoz, hogy jogosultak legyenek a kedvezményekre.

A vendégmunkásokat adókedvezménnyel hazacsalogató szabály kiötlői szerint nem csak néhány hazatérő kőművest, asztalost, mezőgazdasági munkást és esztergályost nyer az ország, hanem új fogyasztókat, akik belföldön költik majd el a fizetésüket, illetve olyan munkaerőt, ami által fejlődni, bővülni tudnak a romániai vállalkozások. A szenátorok szerint külföldön nemcsak gyakorlatot, de újfajta tudást is szereztek a vendégmunkások, s azt szeretnék elérni, hogy ezt itthon kamatoztassák, és ne más országban. Egyesülhetnek a külföldi munkavállalás miatt szétszakadt családok is, a statisztikai hivatal adatai szerint 95 ezer romániai gyereknek az apja és az anyja is külföldön dolgozik.

A parlamenti képviselők tudomása szerint 2014 és 2018 között több mint 270 ezer ember tűnt el a belföldi munkaerőpiacról, a legtöbben Moldvából, Dobrudzsából és Munténiából dolgoznak külföldön.

Princz Csaba