A bukaresti diadalívnél rendezett katonai díszszemlével és a kormány épületére kifeszített hatalmas piros-sárga-kék zászlóval ünnepelték szombaton az ország nemzeti ünnepét.

1990 óta december elseje Románia nemzeti ünnepe: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

A kormány székházára délelőtt egy 1400 négyzetméteres, a teljes homlokzatot eltakaró nemzeti zászlót feszítettek ki, az épületben pedig nyílt napot rendeztek, amelyen Victor Ponta miniszterelnök fogadta az első látogatókat.

„Fel kell emelnünk a fejünket, büszkébbeknek kell lennünk országunkra, hogy olyan életet élhessünk, amilyet megérdemlünk. Hozzászoktunk az utóbbi években, hogy ne követelőzzünk, hogy nekünk térdepelnünk kell, mert mi nem dolgozunk, mi rosszak vagyunk, és majd jön valaki kintről, aki kihív a táblához és összeszid minket, de a szidás nem kintről érkezett, hanem itthonról. Én nem hiszem, hogy csak megalázkodva lehet vezetni ezt az országot. Csak rajtunk múlik, hogy büszkébbek legyünk, és több méltóságot tanúsítsunk” — mondta Victor Ponta a zászlóavatáson.

A bukaresti diadalívnél több ezres közönség és az ország legfőbb közjogi méltóságai jelenlétében rendeztek nagyszabású katonai parádét. Az első világháború után emelt diadalív alatt a román hadsereg, csendőrség, tűzoltóság, hírszerző szolgálat 1500 fegyverese vonult fel. A szemlén a különböző fegyvernemek, valamint a rohammentő-szolgálat, a határőrség, a rendőrség speciális járműveivel, valamint a román légierő helikoptereivel és csapatszállító repülőgépeivel rendeztek bemutatót.

Az ország számos nagyvárosában rendeztek szombaton katonai felvonulást és utcai népünnepélyt a románság nemzeti ünnepe alkalmából.

Nagyszabású ünnepségek a Székelyföldön

Mircea Dusa belügyminiszter szerint sértik a románságot azok a választási plakátok, amelyek autonómiát követelnek Erdélynek és föderális államberendezkedést sürgetnek Romániában — közölte szombaton az Agerpres hírügynökség, a politikus Csíkszeredában elhangzott beszédét idézve.

A románság nemzeti ünnepe alkalmából szombaton a Székelyföldön is nagyszabású ünnepségeket rendeztek a román hatóságok. Az utóbbi két évtizedben először rendeztek — haditechnikát is felvonultató — katonai parádét Csíkszeredában, amelyre az Agerpres szerint háromezer ember volt kíváncsi.

Az ünnepségen részt vevő Mircea Dusa belügyminiszter, Hargita megyei parlamenti képviselő azt mondta, az alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát és akik bekerülnek a román parlamentbe, erre az alkotmányra esküsznek fel. A miniszter úgy vélekedett: sértő a románságra nézve az, hogy a nemzeti ünnep előtt szövetségi államot és autonómiát hirdető plakátok jelentek meg Maros, Hargita és Kovászna megyében. A politikus ezzel az Erdélyi Magyar Néppárt választási hirdetéseire utalt, amelyeket több erdélyi városban eltávolíttattak a helyi hatóságok, arra hivatkozva, hogy a feliratok alkotmányellenesek.

Sepsiszentgyörgyön a Mihai Viteazul szobornál rendezett szabadtéri ünnepséget a Kovászna megyei prefektusi hivatal december elseje alkalmából. A szervezők egy nagyméretű román nemzeti zászlóval takarták el azt a SIC Terra Siculorum feliratú — a Székelyföld latin nevét hirdető — táblát, amelyet a magyar közösség választott vezetői helyeztek ki egy hónapja a prefektusi hivatal előtt.

Az Agerpres hírügynökség szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tisztségviselői idén is távol maradtak a sepsiszentgyörgyi december 1-jei ünnepségektől. Antal Árpád polgármester néhány nappal korábban azt üzente a szervezőknek, hogy majd akkor vesz részt a román nemzeti ünnepen, ha Románia megadja a magyaroknak az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban megígért autonómiát — tette hozzá az Agerpres.

Az erdélyi románság 1918. december 1-jén a Gyulafehérvári nemzetgyűlésen fogadott el kiáltványt Erdély és a Román Királyság egyesüléséről, amelyben az Erdély területén élő más nemzeteknek önrendelkezést ígért. December 1-je 1990 óta Románia nemzeti ünnepe.