A felújított, megmentett erdélyi kastélyok funkcióval történő ellátásáról, a fennmaradásuk biztosításáról értekeztek Kolozsváron a múlt hétvégén.

Mihez is lehet kezdeni egy megmentett, felújított kastéllyal? — többek között erre a kérdésre keresték a választ azok a szakemberek, akik a tudomány és technika különböző területeinek képviseletében érkeztek az elmúlt hétvégén Kolozsvárra. A politikusokból, művészettörténészekből, mérnökökből, vállalkozókból és kastélytulajdonosokból álló meghívottak és a szervező PONT Csoport tagjai a Sapientia kolozsvári főépületének konferenciatermében találkoztak, itt vitatták meg a lehetőségeket, amelyek megmentenék az erre szoruló kastélyokat. A megmentésen túl a funkcióval való ellátás is a tervek részét képezi, hiszen ezeknek az ingatlanoknak a hosszú távú hasznosítás biztosítaná egyúttal a fennmaradásukat is, hangzott el a tanácskozáson.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Hegedűs Csilla volt kulturális miniszter és számtalan szakember volt jelen a tanácskozáson. Ott volt Bánffy Farkas is, aki nem csupán a fugadi kastély gazdájaként jelent meg, hanem olyan érintettként, aki több más projekttel is foglalkozik, kiemelten részt vett a vajdaszentiványi Zichy-vadászkastély, a vargyasi Daniel-kastély és a dálnoki Gál-kúria helyreállításában.

Szatmár megyei, pontosabban nagykárolyi érintettséggel is bírt a rendezvény, hiszen ott volt Kovács Jenő nagykárolyi polgármester is. A város elöljárója beszédében kifejtette, szerencsésnek érzik magukat a nagykárolyiak, hiszen a Károlyi grófok nem igényelték vissza a város központjában fekvő épületet, és a polgármesteri hivatalnak már korán alkalma nyílt azt felújítani. A polgármester elmondta, hogy a felújítást követően több színházi előadásnak és koncertnek is otthont adott a kastély épülete. Kovács kihangsúlyozta: ők sem hitték volna el, ha akkoriban mondják nekik, de a felújítás óta már 40 000-nél is több látogatót vonzott az épület.