Az energiaszolgáltatók kártérítést kell fizessenek a fogyasztóknak az előre be nem jelentett, többórás áramszünetek esetén — különbséget tesznek azonban város és falu között.

Az Országos Energetikai Hatóság (ANRE) által kezdeményezett kártérítési rendelet már megjelent a Hivatalos Közlönyben, azaz már hatályban is van. A szabályozás szerint 30 lej kárpótlás jár a kisfeszültségű hálózatra kapcsolt fogyasztóknak, míg a középfeszültségű vezetékek esetében 200 lej, magasfeszültség esetén pedig 300 lej a szolgáltatók által fizetendő összeg a többórás áramkimaradás esetén. Üröm az örömben, hogy a többórás intervallum valóban sok órát jelent, ráadásul diszkriminálnak is: a kártérítést városokban a 8 óránál, falvakon pedig a 18 óránál tovább tartó áramszünet esetén kell fizetni, illetve amennyiben az áramkimaradást kedvezőtlen időjárási körülmények okozzák, a határérték 48 óra. Ezek az előírások 2018 végéig vannak érvényben, 2019-től pedig 6, valamint 12 órára módosulnak az időintervallumok, melyek után kárpótlás jár a városi és vidéki fogyasztóknak. A rendelet azt is szabályozza, hogy a lakosok 2019 januárjától akkor is kártérítést kapnak, ha egymás után tizenkét alkalommal következik be egyenként három percnél hosszabb, előre be nem jelentett áramszünet — vidéken ez 24 áramkimaradást jelent. A szolgáltató által fizetendő összeg ebben az esetben alkalmanként 30 lej lesz.

Az ANRE arról is rendelkezett, hogy 40 és 130 lejes kártérítés jár abban az esetben, ha a szolgáltató 15 napon belül nem válaszol az áramszünetek okának magyarázatát igénylő, írásban megfogalmazott kérdésekre. A dokumentum ugyanakkor 90 és 270 lej közötti kárpótlást ír elő, amennyiben a szolgáltató nem kapcsolja vissza a hálózatra az ügyfelet két nappal az elmaradás kifizetése után. Június 30-áig az összegeket a fogyasztó kérése nyomán kell kifizetni, míg július elsejétől a szolgáltatónak kötelessége lesz automatikusan leróni a kártérítést.