Erdődön már évek óta jelentős károkat okoznak a juhok a szántóföldeken, a legelőkön és más területeken is — tájékoztatott Szakács Imre alpolgármester.

A rendőrség nem hallgatja meg a panaszosokat, arra hivatkozva, hogy a helyi rendőrök hatáskörébe tartozik az ügy. A helyi rendőrök több esetben róttak már ki bírságokat, de a maximum, amit ki lehet szabni: száz lej, amit — ha huszonnégy órán belül kifizet a megbírságolt személy — ötven lejre csökkentenek, ami nem nagy összeg egy juhtartónak, ha néha-néha bizonyíthatóan rajtakapják.

Szakács Imre szerint lenne egy megoldás. Minden juhtartó kap támogatást a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA). Az ügynökségnek csak azokat a juhtartókat kellene támogatnia, akik legelőterülettel is rendelkeznek, vagy akár legelőt bérelnek, ugyanis az állatokat valahol legeltetni kell. Az előírások szerint egy juhnak tizenöt ár legelőre van szüksége. Erdődön egyetlen négyzetméternyi juhlegelő sincs, de van tizennyolc juhnyáj, ezek mind legkevesebb száz állatból állnak, de nagy részük hétszáz juh felett van. A törvény azt írja elő, hogy a juhászt kell büntetni. A juhászok olyan emberek, akik egyik napról a másikra élnek, senki sem tudja tőlük behajtani a büntetést, a gazdát viszont könnyen azonosítani lehetne a fülszám után, viszont nem őt vonják felelősségre.