A TI-es és TII-es üzemtervi besorolású magánerdőkben és erdészetekben a tulajdonosok csak kevés fát termelhetnek ki, vagy egyáltalán nem engedélyezett az számukra. Ezek általában védett területen találhatók, városhoz, országúthoz közel, vízvédelmi területeken stb. lévő erdőterületek. A hatályos törvénykezés alapján a 30 hektáros vagy annál kisebb erdők esetében az állam megtéríti az erdőőrzés költségeit, valamint azokban az esetekben is, amikor nincs biztosítva az erdőterület adminisztrálása, nem ismert vagy meghalt a tulajdonos, és még nem zajlott le a hagyatéki tárgyalás. Az alábbiakban Balogh Sándor erdészmérnökkel, a Szatmári Erdők Egyesülete vezetőjével beszélgettünk.

— Rendeződik-e az erdőtulajdonosok problémája ennek az intézkedésnek a hatálybalépése után?

— Az erdészeti kódex szerint több típusú erdő van. Van olyan erdő, amelyikben csak a termelés van leszabályozva, van olyan, amelyik termel és védelmi erdő (vagy a földet védi a tavak mellett, vagy a vízmosásoktól véd területeket stb.), és van olyan erdő, amelyik csak a védettségre van beállítva. Ez nem csak Natura 2000-es terület, hanem például olyan növény él benne, ami máshol nem található. Van makktermő, hárstermő, kőrisfatermő erdő, ezekben állítják elő azt az alapanyagot, amit elvetnek. Ezekből az erdőkből csak a száraz fát vágják ki. A TI-es és a TII-es kategóriákért hozott a kormány egy olyan határozatot, hogy itt az erdőtulajdonosoknak termeléskiesésük van, s az állam hektáronként kifizet egy összeget kárpótlásként. Mindig az elmúlt évre fizetnek, a dokumentációt júniusig kell letenni.

— Ezek szerint nem kap minden erdőtulajdonos kárpótlást?

— Csak a magánszemélyek és a magánjogi személyek kapnak támogatást. Például Halmi községnek van 208 hektár erdője, ebből közel ötven hektár a védett rész, amiért nem jár kárpótlás, mivel a polgármesteri hivatal állami intézményként van tekintve. Azokra a területekre, amelyeknek állami érdekeltségük van, nem kapnak támogatást. A visszaszolgáltatási törvénynél ezek az erdők az első szakaszban nem voltak visszaszolgáltathatók, nagyobb részük állami vagy önkormányzati tulajdonban volt.

— Hol tart az erdők visszaszolgáltatása? Nagyon sok erdőtulajdonos még mindig nem kapta vissza az erdőrészeit.

— Az erdő-visszaszolgáltatás le van állva. A jogszabály szerint csak olyan erdőt lehet visszaszolgáltatni, amit az állam magántulajdonába helyez vissza. Nem köztulajdonba, hanem magántulajdonba. Csak akkor lehet visszaszolgáltatni erdőket, ha azokat köztulajdonból áthelyezik magántulajdonba. Ez nem egyszerű, hiszen kormányhatározatra van szükség, s eddig nem volt olyan kormány, amelyik hajlandó volt megtenni ezt a lépést. Az utóbbi öt év során országos szinten 300–400 hektárt szolgáltattak vissza. Könnyebb a visszaszolgáltatás, ha valaki az erdőt az eredeti helyén kéri vissza. Ahhoz, hogy valaki be tudja bizonyítani, hogy egy bizonyos erdőterület az övé, szükség van az Osztrák–Magyar Monarchia idején készült térképekre. A régi telekkönyvek, a régi számok az Osztrák–Magyar Monarchia térképein vannak rajta. Ezeket a régi térképeket kellene egybehangolni a mostaniakkal.

— Kárpótlást kapnak az erdőtulajdonosok?

— Kaphatnak, de az sem egyszerű. A kárpótlási kérelmek hatalmas csomókban tornyosulnak. Vannak olyan esetek, hogy végleges és visszavonhatatlan bírósági végzésekkel jelentkeznek az erdőtulajdonosok, ott meg van határozva, hol kell visszaadni az erdőt, mert azok a területek nincsenek állami magántulajdonban.

— Mi újság a vadgazdálkodás terén?

— Egy olyan stádiumba értünk — főként a vaddisznóállományt illetően —, hogy sertéspestis jelenléte megvan, de nem olyan aktív, mint volt. Az állomány kezd átesni a betegségen. A gyengébb állatok elpusztultak, most úgy tűnik, hogy az állomány harminc százaléka megmaradt. Még vannak a betegségen átesett egyedek, de azokat is el kell ásni.

— Vadkárok vannak. Ezekért kárpótolnak?

— Három éve az állam megváltoztatta a vadkárok okozta kárpótlási szabályozást. Addig a vadászegyesületek tizenhat százalékot különítettek el kárpótlásra, ezt felemelték huszonöt százalékra. Kilenc százalékot kellene az állam költsön kárpótlásra. Az kellene legyen az eljárás, hogy ha a vadásztársulás és a földtulajdonos megteszi a dolgát (a gazda körbekeríti a földet, villanypásztort helyez el stb.), akkor a román állam megfizeti a vadkárt. Eddig az állam egyetlen esetben sem fizetett.

— Az a hír járja, hogy szigorítani fogják a fakitermelést, s emiatt drágulni fog a tűzifa.

— Máris szigorítva van. Megváltoztatták a törvénykezést oly módon, hogy az üzemtervek át kell menjenek egy környezetvédelmi procedúrán. Az erdő valóban környezetvédelmi terület. Ahol van erdő, ott van környezetvédelem is. Megjelent három kormányhatározat, ami az egészet túlbonyolította. Ezek a kormányhatározatok kimondják, hogy ha az üzemtervek nem esnek át a környezetvédelmi procedúrán, akkor azok nem érvényesek. A logikus az lenne, hogy ha megjelenik egy törvény, abba bele van foglalva, hogy mikortól lép életbe. Most az történik, hogy az új szabályozást visszamenőleg is alkalmazzák. Azokat az üzemterveket is leállítják, amelyek már korábban elkészültek, de nem mentek át a környezetvédelmi procedúrán, mert akkor nem voltak ilyen előírások. Az országban van 5800 üzemterv, ebből körülbelül 5000 le fog állni. Romániában van 6,5 millió hektár erdő, ebből 3,5 millió hektárról nem termelnek ki fát. A kitermelt fa mennyisége csökken, az árak növekednek. A másik érdekesség, hogy ahol van szerződés megkötve az erdészeti hivatallal favásárlásra, azt kötelezően kell biztosítani. További eladásokat csak akkor lehet kivitelezni, ha még marad fa. Például a tasnádi tűzoltóság fával fűt, a nagykárolyi mentősök szintén fával fűtenek. Ezek az intézmények viszont csak novemberben végeznek közbeszerzést, és megtörténhet, hogy addigra nem lesz eladó tűzifa. Hasonló a helyzet a tanügyi intézményeknél. Az online oktatáskor kevesebb fát használtak, nagyon sok polgármesteri hivatal azt gondolta, hogy a megmaradt tűzifa elegendő lesz még egy évre, de megtörténhet, hogy az óvodákban és az iskolákban nem lesz mivel fűteni.

— Az elmúlt években gyakran szerveztek faültetési akciókat. Ezeken a beültetett területeken mikor lesz kitermelhető fa?

— Minden évben szervezünk faültetést. Az elültetett fákat hat évig gondozzuk mint ültetvényeket, hat év után átadjuk az erdészeti hivatalnak, onnantól kezdve mint erdők vannak nyilvántartva. Ebben az évben az egyesület átvett egy 9,46 hektáros területet a nagykárolyi síkságon, azt erdősíteni fogják. Az erdészeti szektornak van egy nagy problémája. Sajnos technológiafejlesztésre nem lehet pályázni. Talán most az Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium nyomást gyakorol a mezőgazdasági minisztériumra, hogy az erdészeti dolgokra is lehessen letenni pályázatokat. Nem mindegy az, hogy egy szektor 80 százalékos támogatást kap pályázati úton vagy 0,5 százalékot.

— Milyen célokra kellene támogatás?

— Fel kellene újítani a gépparkot. Környezetvédelmi szempontból újabb technológiákat vásárolni, például láncfűrészeket, kaszákat, ültetőgépet stb. Előfordulhat, hogy valamilyen ok miatt kiszárad az erdő. A tulajdonos nem rendelkezik akkora összeggel, hogy azt a területet újra beültesse. Jó lenne pályázni csemetekertek létrehozására. Ha meghirdetnek egy programot, hogy erdősítsenek földművelésre alkalmatlan területeket, nincs csemete. Hasznos lenne, ha a gazdák kapnának támogatást csemeték termesztésére, és azokat eladnák erdőtelepítéssel foglalkozók számára.

Elek György