Az RMDSZ Erdei D. István parlamenti képviselőt bízta meg, hogy vegyen részt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági bizottságának ülésén.

— Hogyan került önre a választás?

— A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) gazdasági bizottságát az RMDSZ részéről Lakatos Péter és jómagam képviseltük. Miután Lakatos Péter az Állami Számvevőszék számvevője lett, le kellett mondania minden politikai tisztségéről, így a szövetségi elnök engem bízott meg, hogy képviseljem az RMDSZ–t a MÁÉRT– ülésén. A május 9–én megtartott ülést Szatmári Tibor államtitkár vezette, jelen volt Répási Zsuzsanna államtitkár–helyettes, aki a külhoni magyarokért felel.

— Mi volt a találkozó témája?

— Az ülés témája a gazdasági helyzet áttekintése volt, ami egy kicsit meglepő volt, bejelentették, hogy útjára engedték a Kárpát–Régió Üzleti Hálózatot, amire a kormány ötszáz millió forintot különített el. Ennek az a lényege, hogy a magyar érdekeltségű, magyar tőkével működő kis– és közepes vállalkozásokat célozza meg, hogy azokat különböző támogatásokkal segítsék. Ez nem más, mint az Új Kézfogás Alapítvány újabb változata. A Kárpát–Régióban tíz irodát fognak nyitni, Romániában ebből négyet (Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon), a kolozsvári iroda már működik.

— Milyen szájízzel fogadták a bejelentést a küldöttek?

— A bejelentést amiatt érte bírálat — ebben a témában én is felszólaltam —, hogy miért épp ott jelentették be, miért nem egyeztettek a határon túli szervezetekkel, hogy mi a szándékuk. Az államtitkár ezzel a felvetéssel egyetértett, és azzal is, hogy nem kellett volna útjára engedni ezt az elképzelést mindaddig, amíg nincs kidolgozva, hogyan fog működni a támogatás. Nincs tisztázva, hogy melyek azok a cégek, amelyek támogatásra jogosultak.

— Önök hogyan képzelik el ezt a fajta támogatást?

— A támogatás kezdődhetne onnan, hogy cégbejegyzés, tanácsadás, üzleti partnerfelvétel, üzletkötés stb. Feltettük a kérdést: kik jogosultak a támogatásra? Elhangzott egy mondat, hogy azok a cégek, amelyek legalább ötvenegy százalékban magyar tulajdonban vannak. Na, de mi van magyar tulajdonban? Aki román állampolgár, de magyar ember és van egy Romániában bejegyzett cége? Erre jött a válasz: ha magyar állampolgár. Köztudott, hogy a fogadó országokban a hangulat nem mindig kedvező, ha ilyen cégekről van szó, de az Európai Unió sem tekint nagy lelkesedéssel az ilyen kezdeményezésekre, mert ez diszkrimináció. Ezt elkerülendő az egész rendszer lebonyolítását elképzelés szerint a külgazdasági hivatalon keresztül fogják lebonyolítani, mégpedig a különböző határon túli magyar, illetve az országok vegyes kereskedelmi és iparkamarái. Ezek polgári jogi személyek, nem államadminisztrációs szervek. Tehát az állami költségvetésből származó pénz átmenne a privát szférába. Az elképzelés nem rossz, de még dolgozni kell a gyakorlatba ültetésének lehetőségeiről.

Elek György