A húsvéti tojás sokrétű jelentése között talán az egyik legfontosabb, hogy az egység, az összetartozás szimbóluma. Ennek szellemében szervezi meg immár ötödik alkalommal a Hagyományok Háza a Kárpát-medencei online tojásíró kalákát 2025. április 4-én pénteken, amelynek fő témája minden évben egy-egy kiemelt tájegység jellegzetes tojásíró hagyománya.

Idén a kárpátaljai, az egykori Ugocsa vármegyében található salánki hímesek tojásírásának gyakorlatával lehet megismerkedni néprajzkutató szakemberek segítségével. Az esemény érdekessége, hogy helyi tojásíró asszonyok is bejelentkeznek majd élőben, hogy még több izgalmas részletet osszanak meg az érdeklődőkkel az aranyfestéssel készült salánki hímestojás hagyományáról. 

A program háziasszonya Jókainé Gombosi Beatrix néprajzkutató, népi iparművész, a meghívott oktató pedig a salánki származású Kész Réka néprajzkutató, a nyíregyházi Soóstói Falumúzeum munkatársa, aki 2013 óta kutatja a salánki tojásdíszítés hagyományait, és az évek során 19 olyan helyi asszonnyal és lánnyal dolgozott együtt, akik családi örökségként tanulták meg a technikát. Kutatásai során több mint 300 tojásmintát dokumentált, amelyek lenyűgöző gazdagságot és változatosságot mutatnak.

A salánki tojásírás kétféle technikát alkalmaz. Az első, archaikusabb módszer során a mintát viasszal rajzolják fel a tojásra, majd hagymahéjfőzetben megfestik. A meleg hatására a viasz leolvad, és a minta kirajzolódik a tojáson. A másik eljárás is viaszlevonatos technika, amely hasonlít a beregi tiszaháti módszerhez: ebben az esetben azonban a viasszal felrajzolt mintát arany-, bronz- vagy ritkábban ezüstporral dörzsölik be, így alakul ki a fényesen csillogó díszítés. 

A díszítmények jellegzetessége, hogy a tojásokon ötvöződnek az archaikus, a gótikus és reneszánsz, valamint más, újabb elemek. Az archaikus jellegű díszítések közé tartoznak például a kacskaringós, a kakastaréjos, a seprűs, a gereblyés, a létrás díszítmények. A virágdíszítmények között népszerű például a bazsarózsás, tulipános, margarétás, ibolyás. A levelesek között tölgyfaleveles, nadályos, lóhereleveles minták fordulnak elő leggyakrabban. Termést ábrázoló díszítménnyel is találkozunk, például a szőlőfürtös, kalászos, cseresznyés, melyek a település földrajzi-gazdasági adottságait tükrözik. Olykor feliratok is megjelennek a hímesen. Ilyen például a Krisztus feltámadt!, Áldott húsvétot!, de személyneveket is felrajzolnak. Ugyancsak jellegzetességnek számít, hogy nem túl sűrű a mintafelosztás, leginkább nyolc, négy vagy két részre van felosztva a tojás felszíne, és ezeken a részeken belül vannak felrajzolva a díszítések. Mindemellett előfordulnak osztatlan felületen elhelyezett díszítmények is. Valószínűleg a sűrűbb mintafelosztás volt az archaikusabb, amely a mintaalakulás révén folyamatosan ritkábbá vált.

Az online tojásíró kalákába salánki asszonyok is bekapcsolódnak majd élőben a megadott felületen, akik arról mesélnek a résztvevőknek, hogy ők hogyan élik meg ezt a hagyományt, hogyan nevelődtek bele, és milyen titkai vannak ennek a tojáshímzésnek. Az esemény résztvevői nemcsak a tojásírás technikáit sajátíthatják el, hanem megismerhetik a kárpátaljai húsvéti hagyományokat is — kiderül például, hogy mi kerül a húsvéti pászkakosárba, hogyan készül a vajbárány, valamint hogyan lehet 'taluval' tojást írni, és mikor érdemes vékony vagy vastag 'kiccét' használni.

A Hagyományok Háza április 1-ig várja a regisztrációkat az eseményre, amelyre bárhonnan be lehet kapcsolódni. A tojáshímzés szerelmesei most lehetőséget kapnak arra, hogy húsvétra saját kezűleg készítsenek aranyporral díszített, hagyományos tojásokat szeretteiknek. 

Hírszerkesztő

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!