A hadadi nőszövetség frissen elkészült zászlaját december 1-jén, a Dégenfeld Központ templomtermében avatták fel, ekkor tartották meg a Kárpát-medencei imanapot is.

A Hadadi Református Egyházközségben tartott ünnepségen jelen volt 14 gyülekezet nőszövetségi képviselete, mintegy 150 asszony. Kurta-Tőtös Beáta lelkésznő szervezésében meghívták Bogya Kis Mária egyházkerületi nőszövetségi elnöknőt, aki prédikációjában elmondta, a református magyarság is „választott nép, királyi papság és szent nemzet”, mint ahogy Péter apostol írja a Bibliában. Mi, az akkori tanítványok késői utódai vagyunk, Krisztus királyságának papjai, azaz hirdetői, akik e szent nemzetet imával és jelenlétünkkel fenntartjuk. Ebben az asszonyok élen járnak — emlékeztetett az igehirdető.

Ma is azért vagyunk itt, hogy imádkozzunk, s tesszük ezt együtt 2004. december 5. óta, amióta az anyaországi emberek nemmel szavaztak ránk. Azóta minden év december első vasárnapján nemzetünk lelki megújulásáért és lelki egységéért imádkozunk. Imáink meghallgatásra találtak. Öröm, hogy az asszonyok nemcsak a gyermekáldás és gyermeknevelés felelősségét vállalják fel, hanem református magyar népünkért való imádkozást is — zárta beszédét Bogya Kis Mária.

Kurta-Tőtös Beáta házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, majd ismertette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület történetét. Ez az egyházkerület a 4. legnagyobb egyházkerület a Kárpát-medencében. Története épp december 1-jén kezdődött, amikor e részt elszakították és Romániához csatolták. Azóta kialakult és működik az egyházkerület és a nőszövetségek.

Ezt követte a zászlóavatás és a nőszövetség megáldása. A zászló régen a csatába hívott, veszteséget, halált hozott a háborúkban. Ma hirdeti az életet, az asszonyok munkáját, és egy békés harcra szólít a bűn és az elfogyás ellen. A zászlóra a nőszövetségek elhelyezték szalagjaikat, és egy-egy bibliai igével biztatták a Hadadi Nőszövetséget.

A Hadadi Nőszövetség Ady Mariska nevét vette fel, aki Ady Endre unokatestvére volt, Hadadon született 1888-ban. Az ötletadó a névválasztásra Kaszta István Hadadról elszármazott író, újságíró volt, aki kutatta és több könyvet is írt a Tövishátról. Ő mutatta be Ady Mariskát, életét és üzenetét. Ady Mariska rengeteg verset írt Istenről, szülőföldről.

A zászlót 2012-ben készítette Porcza Jolán, aki hímzéseivel nemcsak Hadadon, de sok más gyülekezetben maradandó emléket hagyott.

Jelen voltak nemcsak a környék nőszövetségei, de Szilágynagyfalu küldöttsége is, akik szalaggal díszítették a zászlót.

A nőszövetség megáldása után a hadadi ifjak gitárműsora következett. A fiatalok közben Ady Mariska verseket szavaltak, és énekükkel gyönyörködtették a hallgatókat.