Az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége által elkészített bemutatkozó, ismertető liturgiás anyag alapján advent első vasárnapján, a 13. imanapon Erdélyért imádkoztak a református nőszövetségek tagjai szerte a Kárpát-medencében, így Szatmárnémetiben is.

Így tettek Szatmárnémetiben, a Szamos-negyedi református templomban is. Imádkoztak a helyért és népért, sok magyar testvér ősi szülőföldjéért, hiszen Isten boldog jövőt akar adni nemzetünknek ott, ahol őseink több mint ezer éve éltek, és ahol az utódok ma is békére vágynak. Megmaradásukért, anyanyelvükért, gyermekeik jövendőjéért küzdenek. Imádkozzunk értük: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!” — szólt a felszólítás az eseményre meghívó adventi körlevében.

Vasárnap 17 órától Lukács Margit — aki szép kísérettel érkezett Kalotaszegről — hirdette Isten igéjét János evangéliuma 20. részének 18. verse alapján: „A magdalai Mária elment, hírül adta a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondta neki.” Mária, akit Jézus voltaképpen meggyógyított, kihozott a mélységből, feladatot kap. Ki kell mozdulnia megszokott komfortzónájából, és el kell indulnia a tanítványok felé az örömhírrel. Az evangéliumot hirdetni szavunkkal és tettünkkel, ez a feladatunk — biztatott az igehirdető.

„A 2018-as esztendő adventjén hálás a szívünk, hogy Istenünk ebben az évben sem hagyott feladatok nélkül, de mindezek mellé bőséggel adta az erőt, a bátorítást, az áldást, hogy hűséggel eleget tehessünk küldetésünknek. A nőszövetségi beszámolókból arról értesültünk, hogy egyházkerületünk gyülekezeteiben asszonytestvéreink fáradhatatlanul és örömmel szolgálnak az Úrnak. Köszönet illesse őket minden munkájukért!” — mondta köszöntőjében Bogya Kis Mária házigazda lelkipásztornő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nőszövetségi elnöke.

Király Lajos esperes Lukács evangéliuma 1. részének 21. versével köszöntötte a jelenlevőket: „A nép várta Zakariást, és csodálkozott, hogy a templomban késik.” A Jézus születését megelőző újszövetségi történettel kapcsolatosan az elöljáró elmondta, hogy az adventi időszak a várakozás ideje is egyben. A várakozás kultúra- és generációfüggő is, hiszen másként várakozik egy indiai, mint egy európai ember, ugyanakkor egy ifjú és egy idős ember között is különbség mutatkozik a várakozás tekintetében. Az esperes napi eseményekkel alátámasztva ecsetelte, hogy milyen érzéseket kelt, és hogy mi a különbség a rossz (akár patologikus) és a jó várakozás között. Összegezve elmondta, hogy a várakozás lényegében ráhangol és felkészít az ünnepre.

Ezt követően bemutatták az imanapi programot és imádságokat a Szatmári Református Egyházmegye Nőszövetsége vezetőségének tagjai: Nagy Erika egyházmegyei nőszövetségi elnök és Szilágyi Noémi egyházkerületi nőszövetségi titkár vezetésével Kovács Zsuzsanna és Kala Noémi lelkésznő, Sipos Erzsébet és Korda Ildikó lelkészfeleségek, Szeles Katalin egyházmegyei nőszövetségi alelnök.

Az igehirdető vendég lelkésznő röviden bemutatta az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének életét egyházmegyékre lebontva, majd még a szeretetvendégség előtt szívből és talán aktuálisabban hangzott a magyar és a székely himnusz.