Május 15-én Aranyosapátiban a VII. Magyar Világtalálkozó „A vidék napja” Négyeshatármenti Találkozóján a Kultúra Lovagrendje Emlékparkban emlékoszlopot avattak Károli Gáspár és Kálvin János emlékére az 500 éves reformáció rendezvénysorozat részeként.

A Mikolai Református Egyházközség javasolta Károli Gáspárt mint a magyar kultúra, a Szatmár-Kültelek Református Egyházközség pedig Kálvin Jánost mint az egyetemes kultúra posztumusz lovaggá avatását. A Magyarok Világtalálkozója a Panoráma Világklub szervezésében ebben az évben dr. Tanka László elnökletével május 14-én kezdődött és 20-ig tart, több helyszínen, a rendezvénysorozat részeként avattak újabb emlékoszlopokat az aranyosapáti emlékparkban.

Az eseményen részt vettek négy régió egyházkerületeinek a képviselői: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (Csűry István püspök), a Tiszántúli Református Egyházkerület (dr. Fekete Károly püspök), a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (Géresi Róbert püspökhelyettes) és a Kárpátaljai Református Keresztyén Egyház (Pocsai Vince lelkipásztor és Nagy Béla főgondnok). Szatmár megyét a szervező Higyed István mikolai és Higyed János szatmár-kültelki lelkipásztorok és gyülekezeti tagjaik, Király Lajos és Tolnay István, a szatmári és nagykárolyi egyházmegyék esperesei, valamint több egyházközség lelkipásztora és hívei képviselték. Jelen volt és az egész napos program énekszolgálatát végezte a Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztori Kórusa és a Szatmárnémeti Református Gimnázium Örökség Serleggel kitüntetett gyermekkórusa.

Az aranyosapáti református templomban a résztvevőket Higyed János köszöntötte. Elmondta, hogy Károli Gáspár és Kálvin János a magyar és az egyetemes reformációban olyan nagyot alkotott, ami napjainkban is világít és fényeskedik. Az emlékparkban minden fa köré tizenkét kopjafa csoportosul, s ezeknek üzenetük van. Károli és Kálvin kopjafája a reform nevet viselő hársfa köré csoportosul. Ez a név azt üzeni, hogy nincs kisajátítva csupán a protestáns egyházaknak, és nem csak az egyházak jelképe, hiszen a kultúra széles palettáján és a tudomány sok-sok ágán számos olyan neves emberünk van, akinek az emlékoszlopa majd ide kerülhet.

Csűry István püspök igehirdetésében hangsúlyozta: Isten azt üzeni, hogy van jövője a magyar nemzetnek. Sokan megkérdezik, hogy lehet-e komolyan venni ezt az üzenetet egy olyan világban, amikor nagy a fejlődés, de nagy a teher is, ami az emberre nehezedik. Valaminek történnie kell, hogy javuljon családi és közösségi életünk. Jobban oda kell figyelni örökségeinkre és kultúránkra. Nagyon sok minden rajtunk múlik, a mi hozzáállásunktól függ. Maga az anyaszentegyház is határkőhöz érkezett. Élni kell az új kezdet lehetőségével. Saját életünkkel kell példát mutatni, de ehhez a saját életünket is meg kell reformálni.

Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy nem elég szabni, kérni és végrehajtani, a munkát értékelni is kell. Egyesek elvárják a köszönetet, mások örülnek annak, de a legtöbben annak örülnek, hogy sikerült valamit tenniük a múlt megismeréséért. A Kultúra Lovagja címet a millennium évében alakították azzal a céllal, hogy lehetőség adódjon azok elismerésére is, akik a tanyavilágban, a legkisebb falvakban tevékenykedtek. Az aranyosapáti emlékparkban kicsik és nagyok együtt vannak, mert nincs különbség ember és ember között. Az iskolákban még mindig nem tanítják meg a fiataloknak, hogy kik voltak azok a személyek, akik cselekedeteikkel előbbre vitték a magyarság fejlődését. Ennek a parknak az a feladata, hogy elismerje és gondozza az életműveket. Még mindig sokan vannak, akik képtelenek felismerni, hogy megmaradásunk kulcsa a család és a kultúra.

Dr. Tanka László, a Panoráma Világklub és a Magyarok Világtalálkozója elnöke ismertette a Magyarok Világtalálkozója nyolcnapos programját, melynek része az aranyosapáti rendezvény is. A találkozó a megmaradás lehetőségeit kutatja, ami a világ magyarságának az összefogásában is rejlik. A rendezvénysorozat — mely mindennap más-más helyszínen zajlik — mottója:„Határtalan összefogás értékeinkért”. Egyik legfontosabb értékünk a hit, az Isten és a szeretet. Aranyosapáti a világ számára nem csak egy üzenet, hanem egy példa. Példa arra, hogy a hátrányos helyzete és minden nehézsége ellenére fel tud mutatni olyan értékeket, olyan teljesítményt, ami világra szóló.

A továbbiakban Nick Ferenc és dr. Tanka László a négy egyházkerület képviselőinek díjakat és okleveleket adott át a határokon átívelő, a népek és nemzetek közötti barátságot ápoló példaértékű tevékenységükért.

A templomi részt követően a résztvevők az emlékparkhoz vonultak, elöl vitték a Károli-bibliát. Higyed István irányításával a régiók küldöttei otthonról hozott földet szórtak az emlékfa tövére, amit megáldottak. Szatmár megyéből Király Lajos és Tolnay István helyezte el a Nagykárolyból vitt földet, amit Csűry István püspök áldott meg. A posztumusz lovagrend jelképeit Mészáros Amanda és Kánya Réka, a Szatmárnémeti Református Gimnázium tanulói tartották kézben, a kopjafákat Higyed István és Higyed János koszorúzta meg.

Délután a VII. Magyar Világtalálkozó — Vidék napja rendezvény — „Vallások párbeszéde” témájú tanácskozás résztvevői békekiáltványt fogalmaztak meg, melynek mottója a 37. Zsoltár 37. verse: „A jövendő a béke emberéé”.

Elek György