A Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság felhívást intézett minden polgármesteri hivatalhoz, hogy a gazdák bejelentése alapján vegyék nyilvántartásba az aszálykárokat.

A szélsőséges időjárás hatásait idén megtapasztalhatták azok, akik mezőgazdaságból próbálnak megélni. A gondok nem állnak meg a termelőknél, hiszen azok hatása tovább gyűrűzik a kereskedők, a feldolgozóipar, és végső soron a fogyasztók felé is. Aszály után szinte elkerülhetetlen egyes élelmiszerek árának emelése az alapanyagok drágulása miatt. Az aszálykár bejelentése idén a milliárdos károk miatt is fontos.

Szatmár megyében a legnagyobb gond Érendréd községben volt, itt kezdték meg elsőként a kárfelmérést. Papp Tibor polgármester elmondta, hogy a kukoricaültetvények 70–90 százalékban károsultak, tegnapig 2700 hektár volt felmérve, emellett 700 hektár napraforgó, 100 hektár szója, 30 hektár takarmánynövény, és 360 hektár legelő szerepel a kártérítés-igénylési listájukon.

Bartha József, Szamosdob község alpolgármestere egy újabb plusztevékenységnek tekinti azt, hogy a gazdák be kell menjenek a polgármesteri hivatalba, hogy lejelentsék az aszálykárt. Mivel ők nem szakemberek, nem tudják megállapítani, hogy mit lehet aszálykárnak tekinteni. Történik ez akkor, amikor van egy megyei bizottság, amelyik később kimegy a helyszínre, hogy elvégezze a kárfelmérést. Emberek száza tölt el egy-egy napot azzal, hogy megteszi a kárbejelentést, holott az ő nyilatkozata nem is számít. Az aszálykár nem olyan, mint a jégkár, a jégverés ugyanis egyes parcellákat tönkretett, más parcellákat nem. A nap viszont egyformán süti a község valamennyi területét, nincs különbség a parcellák között.

Dohi Ambrus, Egri község falugazdásza szerint a községben több mint ötven százalékos az aszálykár. Legnagyobb veszélyben a kukorica, a napraforgó és a szója van. Azok, akik korán vetettek, jobban jártak, mert a korai vetések még a kánikulai időszak előtt kifejlődtek. Nagyon sokan viszont hektárokat kell besilózzanak, mert nem érik be a termés.

Sütő Imrétől, Kálmánd község polgármesterétől megtudtuk, hogy a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságtól kapott felhívást kifüggesztették, de még nem jelentkezett senki, holott a kár igen jelentős. Lehet, hogy későn kezdték el a kárfelmérést, de ez sem lenne gond, ha a termelők időben megkapnák a kárpótlást. Közeledik az őszi munkálatok ideje, amihez sok pénzre van szükség, és ezt az összeget a gazdák általában a terményeladásból fedezik.

A mezőgazdászok többsége értelmetlennek tartja a kárbejelentést, mivel szinte minden évben megteszik azt szárazság, belvíz vagy jégkár esetén, de a kárpótlást mindig csak ígéri a kormány.

Elek György