December 28-ára halasztotta szerdán az Alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.

Mint ismeretes, a legfelsőbb bíróság december 5–én úgy döntött, hogy ismét megtámadja az Alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezetet.
Az intézmény képviselői később közleményben részletezték a döntés okait. Szerintük a kormány tervezete gyakorlatilag megszünteti a bírák és ügyészek különnyugdíját, sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ellentétes az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága korábbi döntéseivel. A legfelsőbb bíróság azt is kifogásolja, hogy a tervezethez nem készült hatástanulmány, indoklása nem valós gazdasági adatokon alapul,

A kormány a múlt hét elején vállalt felelősséget a parlamentben a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért. E szerint a nyugdíjkorhatár a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszak alatt fokozatosan a jelenlegi 48 évről 65 évre nő. A jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy a bírák és ügyészek nyugdíja nem haladhatja meg az utolsó nettó fizetésük 70 százalékát.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) korábban negatívan véleményezte a tervezetet. Az igazságszolgáltatási rendszer képviselői azt kérték, hogy a nyugdíjuk közelítse meg az utolsó fizetésük nettó összegét, a kormányfő azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugdíj ne haladja meg az utolsó nettó fizetés 70 százalékát.

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó törvénytervezet előző változatát október 20-án arra hivatkozva utasította el az alkotmánybíróság, hogy a kormány a CSM - amúgy konzultatív jellegű - véleményezése nélkül terjesztette be a jogszabályjavaslatot a parlamentbe. 

Hírszerkesztő