Szombaton Drágffy Gáspár születésének 500. évfordulója alkalmából történelmi tanácskozást és jótékonysági bált szervez az Erdődi Református Egyházközség, a bál bevételét a Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia építésének költségeire fordítják.

— A Szatmári Református Egyházmegyében Erdődön veszi kezdetét a Reformáció Emlékéve, miért választották ezt a helyszínt? — kérdeztük Rácz Ervin lelkipásztort.

— A Reformáció Emlékéve égisze alatt tulajdonképpen már több rendezvényt is tartottak. Megyénk bővelkedik reformátorok, reformációért sokat tevékenykedő történelmi személyiségek emlékeiben, azonban minden túlzás nélkül elmondható, hogy Erdőd mindezek közül a legfontosabb. Mint sokak által ismeretes, ott tartották a Kárpát-medence első magyar reformációi zsinatát 1545-ben. Ennek emlékét a gyülekezet őrzi és évről évre ápolja. Tavasszal a Kopácsi István Egyháztörténeti Vetélkedőt, ősszel pedig a Drágffy-bált több mint száz fiatallal szervezik meg. A bál már ötödik alkalommal kerül megrendezésre november 12-én, szombaton. A jótékonysági estet megelőzően az erdődi református templomban egyháztörténeti tanácskozásra került sor 17.30 órától.

— Mi a témája az egyháztörténeti tanácskozásnak, mi a célja és a szerepe?

— Drágffy Gáspár főúr születésének 500. évfordulóját ünnepeljük idén, a reformáció 500. évfordulóját pedig jövőre. Kraszna és Közép-Szolnok vármegye egykori főispánja az akkori uradalmak közül az elsők között fogadta el a reformációt és engedett teret annak. Sokat gondolkodtam azon, hogy örülnének-e a reformátorok vagy a reformációt pártolók akkor, ha meglátnák, mi lett abból, amit elkezdtek. Én nem nekik szeretnék megfelelni, hanem az ő uruknak, aki, hiszem, őket is ösztönözte munkájukban. Éppen ezért egy könyvet is kiadunk erre az alkalomra, amellyel nem csak tisztelgünk Drágffy Gáspár emléke előtt, hanem megpróbáljuk felvázolni, hogy mi lett abból, amit megengedett. Habár ő nem érte meg a zsinatot, és talán azt is tudta már, hogy örököse sem lesz, tudjuk, sőt, üzenjük, ha lehet: volt értelme, pozitív következménye munkájának és hitének. Tanulmányokat olvashatnak benne, amelyek a Drágffy-családról, az erdődi zsinatról és a reformációról szólnak. Az erdődi gyülekezet hullámvölggyel és hullámheggyel teli vándorútjába is betekintést nyerhetnek. S hogy lelki üzenet nélkül se maradjunk, tizenkét prédikációt olvashatunk, melyek alapja természetesen az ige, de mottója az I. erdődi zsinat tizenkét hitvallási pontja. A tanácskozás, mint már említettem, szombaton 17.30 órától kezdődik. Igét hirdet Forró László egyházkerületi főjegyző, előadást tart dr. Buzogány Dezső kolozsvári teológiai tanár. A fiatalok ünnepi műsora után további előadásokat hallhatnak: Thoroczkay Sándor történelemtanár a Drágffyiakról szól, Póti Eduárd a reformáció gyermekkoráról beszél, Kereskényi Sándor irodalomtörténész a reformáció magyar kultúrára, Stefan Berci baptista pásztor pedig a román kultúrára tett hatásairól értekezik.

— A tanácskozás jótékonysági bállal zárul, melynek bevételét a Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ és Parókia építésének a költségeire fordítják. Milyen más támogatások érkeztek eddig, mire lehet még számítani, mi lesz az épület rendeltetése?

— A jótékonysági bál 20 órakor kezdődik Erdőd rendezvénytermében a Kása Melinda és Kása Zsolt által felkészített fiatalok fellépésével, majd az Amulett zenekar szórakoztat. A résztvevők „kötelező adományként” 40 lejjel járulhatnak hozzá a központ építéséhez, de azonfelül tombolajegy vásárlásával értékes nyereményeket is vihetnek magukkal. Bízunk abban, hogy külső segítséget is kapunk. Több pályázatunk is fut az ügyben, de Isten segítségével az lenne az igazán méltó, ha jövőre, a reformáció 500. évfordulójára fel is tudnánk avatni az épületet. Az épület rendeltetése amellett, hogy lakhelyet ad egy erdődi református lelkipásztornak és családjának, egyháztörténeti központ is lesz, azaz múzeumként és kiállításteremként is funkcionál majd, de természetesen mindenekelőtt jobb körülményeket biztosíthat majd a lelki munka végzésére, Isten anyaszentegyházának építésére. Ez a fő célunk, az Istennel és egymással való kapcsolatunk megerősítése.

Elek György