Az egészségügyi minisztérium országos sürgősségi oltási kampányt hirdetett, miután kanyarójárvány tört ki Kolozs és Beszterce-Naszód megyében. Szatmár megyében 100 olyan gyermek van, aki nem kapta meg a védőoltást — zömében szüleik ellenkezése miatt.

Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint a két erdélyi megyében 79 kanyarós esetet regisztráltak, s — egy nagyobb járvány terjedését megelőzendő — a minisztérium felszólította a megyei egészségügyi hatóságokat, hogy kezdjék el a kanyaró, rózsahimlő és mumpsz (ROR) elleni komplex védőoltások beadását és utasította a vidéki egészségügyi személyzetet, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az eddig be nem oltott gyerekek is megkapják a vakcinát. Ugyanakkor a szülőket is kérték: ne vonakodjanak az ellenszer beadásától, vigyék el gyerekeiket az oltási akcióra, hiszen ez az egyetlen hatékony módja a fertőző betegségek megelőzésének. A kanyaró pedig roppant fertőző és rendkívül gyorsan terjedő betegség — közvetlen kapcsolattal vagy cseppfertőzéssel terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, később kiütések alakulnak ki a bőrön — a vírus pedig a bőrkiütések előtt három-öt nappal már fertőzőképes, és az marad a bőrkiütések elmúlása utáni negyedik napig, ráadásul A betegség súlyos komplikációkkal járhat, főleg az ötévesnél kisebb gyermekek esetében: felléphet középfül- és tüdőgyulladás, valamint különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás, továbbá felléphetnek bakteriális fertőzések is.

Az utóbbi években egyre divatosabbá váló oltásellenességnek „köszönhetően” Romániában például több mint 35 000 gyerek nem kapta meg a kanyaró elleni védőoltást — azokban a térségekben pedig, ahol alacsony az oltási arány, a kanyaró nagyon hamar terjed. „Sokkal magasabbak az értékeink, mint a veszélyszint. Elfogadhatatlan, hogy a XXI. században egy európai uniós ország ilyen helyzetben legyen” — hívta fel a figyelmet az áldatlan helyzetre Victor Strâmbu államtitkár, a Román Epidemiológiai Társaság alelnöke pedig felszólította az érintett szülőket, jelentkezzenek most az egyébként teljesen ingyenes vakcináért — az egészségügyi minisztérium százezer adag hatóanyagot készített elő e célra. Az oltást egyébként egyéves, valamint öt-hétéves korukban kapják a gyermekek.

Oltóanyag is, beoltatlan gyermek is van

Dr. Lidia Tămaş, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság szóvivője lapunk megkeresésére elmondta: megyénk el van látva ROR-vakcinákkal és még egyetlen kanyarós megbetegedést sem jelentettek — de ez lehet, hogy csak idő kérdése, ugyanis Szatmár megyében több mint 100 gyermek nem kapta meg a megfelelő védőoltást e roppant gyorsan terjedő fertőző betegség ellen. „A szülők oltásellenessége egyre nagyobb méreteket ölt nálunk is, sőt, az utóbbi időben sajnos egyre többször fordul elő, hogy a TBC és a hepatitisz B elleni védőoltás nélkül viszik haza a kórházból az újszülöttet, mert a friss anyuka nem engedi, hogy a pici megkapja a vakcinát. Pedig ezzel a hozzáállással mondhatni életre szóló veszélynek teszi ki szeme fényét, gyermekét. Sokan azzal érvelnek az oltásellenesség mellett, hogy régen sem kaptak vakcinát a gyermekek, mégis felnőttek. Gondolom a „régen” alatt a 100–150 évvel ezelőtti időszakot értik… S talán nem kéne szemet hunyni afölött sem, hogy az emberiség történetében mekkora pusztításokat végzett egy-egy járványos betegség. A járványok végére pedig igazán hathatósan a védőoltások tettek pontot. Persze vannak olyan szülők is, akik „menet közben” meggondolják magukat s rájönnek az oltások biztosította védettség előnyére — de ezeket a vakcinákat nem lehet bármilyen korban beadni, például nem lehet csecsemőkori oltásokat három- vagy négyéves gyermeknek beadni!”— magyarázta a szakember.