A Magyar Kultúra Lovagja cím adományozását az 1997-ben létrejött Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezte a Magyarország határon belüli és túli közművelődési, irodalmi, zenei, művészeti teljesítmény elismerésére. Idén XXVI. alkalommal rendezték meg a díjátadó ünnepséget. A díjakat társadalmi szervezetek, önkormányzatok, egyházak, valamint az alapítvány tanácsadó testületének javaslata alapján ítélik oda. A címet minden évben január 22-én, a magyar kultúra napján adják át. 2021-re a társadalmi szervezetek, önkormányzatok 149 személy elismerésére tettek javaslatot. Az alapító lovagok és a Kultúra Lovagrendje 15 országból felkért 350 tagja a lovagias tettek értékelését elvégezte, és ennek alapján 24 jelöltet választott ki.

Karácsonyi ajándékként december 20-án a tanári értekezleten dr. Higyed István Levente mikolai református lelkipásztor átadta az értesítő lapot Kállai Karolinának, amelyen a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Tanácsadó Testülete és a kuratórium döntése alapján a jelölést elfogadták. Az ajánló dokumentumból kiderül, hogy sok mindent tett harmincéves pályafutása során. A hagyományőrzés és a magyar kultúra mindig fontos volt számára, amit a diákjaival minden évben bizonyított. A karácsonyi népszokások, betlehemezés, anyák napi, március 15-i műsorok évről évre ismétlődő tevékenységek az életében. A nyári vakáció adta lehetőségek is természetes folyamatként jelentek meg a naptárában. A horvátországi és magyarországi táborok, vetélkedők és a nyári evangelizációs napok elmaradhatatlan programok voltak az elmúlt évtizedekben.

Kállai Karolina a Mikolai Református Egyházközség, dr. Higyed István Levente lelkipásztor javaslatára vehette át a Magyar Kultúra Lovagja címet. Az indoklásban, mely január 22-én Budapesten, a Stefánia Palota színháztermében megtartott díjátadáskor felolvasásra került, ez áll: „Lovagias tettek. A mikolai általános iskola tanáraként nemzedékek lelki, szellemi útravalóját gazdagítja évtizedek óta. A református egyházközség gyermek- és ifjúsági önkéntes munkája nyomán születtek meg 25 éve a nyári evangelizációs programok közkedvelt tevékenységei. Vallásóráit a Franz Kett-pedagógia alkalmazásával teszi a diákok számára élvezetessé. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Mikolai Református Egyházközségben, a nemzet együttműködési programja keretében évek óta lelkes tagja a mikolai gyerekekkel együtt Aranyosapátiban a Nemzeti Olvasótábornak. Az Európai Magyar Fiatalokért Alapítvány SzékelyKapuk – ZöldKapuk nemzetközi program romániai képviselőjeként az országos betlehemestalálkozók szervezője. A mikolai magyar kulturális életet tápláló Rákóczi Kulturális Egyesület aktív tagja. Kutatásai során kerültek fel Kárpátalján a Szolyvai Emlékpark márványtábláira az ugocsai Halmi járásból a Gulágra elhurcolt civil áldozatok nevei.”

A díjátadási ceremónia külsőségekben is bővelkedett. Már az előtérben népművészeti kirakodóvásár fogadta a vendégeket. A Szent Korona másolatának és a szervezetek zászlóinak fogadásával kezdődött az ünnepi műsor. Nick Ferenc alapító elnök köszöntötte a vendégeket, a rendezvény díszvendége a Palóc Népdalkör és Bozsik Lidia mesemondó volt. A díjazás közben énekek, versek és jelenetek tették szebbé a rendezvényt. Többek között Tamás Gábor erdélyi származású magyar könnyűzenész, a magyar kultúra lovagja is énekelt. Üdvözlő beszédet mondott Kocsi László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Katonai és Társadalmi Kapcsolatok Főosztály osztályvezetője. Az Örökség serleget három közösség vehette át: a Magyar Koronaőrök Egyesülete, az Ipolybalogi Bukréta Hagyományőrző Csoport és végül a drégelypalánki Szondi Vitézei. A Magyar Kultúra Lovagja címet az alapító lovagokból álló testület adta át. A lovaggá ütést az alapítvány elnöke, Nick Ferenc végezte. Kállai Karolinának a Magyar Kultúra Lovagja címet a határon túli magyar kultúra érdekében kifejtett tevékenységéért adományozták.

Elek György