Helyi érték

Kalauzolt természetjárás szatmári tájakon (IV.)

2015.09.05 - 17:05

 

Tanösvényekkel irányított kirándulásokra van lehetősége mindazoknak, akik e vidék változatos élővilágát, gazdag élőhelyeit szeretnék felfedezni. Az információs táblák kétnyelvűek, a tanösvények használata díjmentes és az év bármelyik időszakában látogathatóak!

A bemutatásra szánt negyedik tanösvényünk különlegessége, hogy a terület legnagyobb része egy valamikor szebb napokat látott, ám mára elvadult gyümölcsös képét tárja elénk. Néhol karbantartott, másutt lakatlan tanyák, elvadult gyümölcsösök, elbokrosodott gyepek, megművelt szőlősök váltják egymást.

A tematikus tanösvény készítői elmondták, hogy nagy kihívást jelentett a tanösvény kigondolása, megtervezése, mert bár élettere ez a táj is sok élőlénynek, de mégsem beszélhetünk egy vad természeti tájról. Az ember néhol éreztette jelenlétét, de ugyanakkor a természet ereje, térvisszafoglalása is erőteljesen alakította a tájat olyanná, amilyennek ma láthatjuk. Ezért választották a tanösvény vezető témájául a lakott települések és azok közvetlen környezetében előforduló flóra és fauna felkutatását és bemutatását, külön kiemelve és szemléltetve néhány olyan környezetvédő és természetbarát módszert, amellyel az ember a természet egyensúlyát helyreállíthatja közvetlen környezetében. Bemutatásra kerül ily módon egy madáretető, egy „rovartanya”, felszerelésre kerültek denevérodúk és madárodúk, valamint a komposztálás gyakorlatába is betekintést nyerhetnek a látogatók.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület — Szatmárnémeti és a Pax Egyesület által létrehozott sétaút a várostól 10 kilométerre található Erdődhegy település felé vezető útról indul.

Az erdődhegyi tanösvény

Szatmárhegyről és Erdőd felől is megközelíthető Erdődhegy kis települése, valamint a Szatmári Római Katolikus Püspökség tulajdonában levő Helga Winter közösségi ház és a hozzá tartozó 16 hektáros zöldövezet a dombtetőn álló kápolnával és az út menti halastóval együtt. Itt készült el a 12 stációs természeti tanösvény, amely bárki számára látogatható. A körülbelül kétórás gyalogos séta indulópontjáig autóút vezet, de egy túrabiciklis kirándulás is elképzelhető az enyhe emelkedésű dombra felfelé vezető úton, amelynek végén pazar panoráma és a Szent Dónát kápolna hűvös nyugalma fogad.

A Helga Winter házban lezajló rendszeres erdei iskolás tevékenységek kiegészítőjeként a tanösvény látogatókat köszöntő információs táblája a természet iránti tiszteletből fakadó viselkedési szabályokra hívja fel a figyelmet. A természetben vendégek vagyunk, benne és belőle élünk, ápoljuk hát ezt a kapcsolatot úgy, hogy minél kevésbé zsákmányoljuk ki, üzeni Konrad Lorenz világhírű biológus idézete.

Az első táblán kedves ismerősök képei fogadnak, a kiskertekben, udvarokon is gyakran előforduló kismadarak képei és egy madáretető, amelyet bárki elkészíthet saját portáján. Élettel teli dísze lehet udvarainknak, a téli hidegben magvakat, faggyút, gyümölcsöt kínálhatunk nálunk áttelelő énekesmadarainknak, a cinegének, a fekete rigónak, a vörösbegynek és az ökörszemnek. A kifőzött szalonnát és a cinkegolyót a harkály, a fakopáncs és a csapatokban kóborló őszapó is kedveli. A nálunk telelő meggyvágó és süvöltő pedig a legszínesebb díszei lehetnek kiskertünknek, ha rendszeresen feltöltjük a madáretetőt. Tavasztól madáritatóval és porfürdővel csalogathatjuk a közelünkbe kertünk barátait, akik ilyenkor meg is hálálják fáradozásainkat, hiszen ők a kertünk, gyümölcsösünk legtöbb kártevőt pusztító karbantartói.

„Rovartanyát” építettek a tanösvény készítői a második ponthoz, amely a rovarok gazdag világának környezetvédő és gazdaságokban hasznot hajtó szerepére hívja fel a figyelmet. Ez a környezetvédelmi modern eszköz természetes anyagokból készült építmény. Farönkök üregeibe, üreges szárú növényekbe, vályogtéglák, cserepek és kövek réseibe várja menedéket és szaporodóhelyet kereső vendégeit: a beporzásban nagy szerepet vállaló magányos méheket és a kertgazdák apró szövetségeseit, a ragadozó rovarokat, például a hétpettyes katicákat, akik a kártevők nagy pusztítói a gyümölcsösökben.

A következő tábláról a szerves hulladék kezelésének és újrahasznosításának fortélyait, a komposztálást ismerhetik meg a gyakorlatban is a tanösvény látogatói, hiszen a Helga Winter közösségi ház konyhájából és a körülötte működő gazdaságból ide gyűjtik a szerves hulladékot a ház fenntartói.

Indulhat a séta fel a dombra, a tanösvény további táblái az éppen útba eső élőhelyek jellegzetességeire építenek. A nyílt, füves területeken a vadon élő kisállatokról tudhatunk meg érdekességeket. Itt él a vörös róka, a keleti sün, a mezei nyúl, a mezei pocok és a menyét. Megfigyelhetjük nyomaikat, megtudhatunk életmódjukkal kapcsolatos információkat, sőt gyakran megfigyelhetők ezek a kisemlősök, hiszen ember ritkán bolygatja e mezőket.

A természetszerető, kiránduló ember előszeretettel gyűjtöget a természetben: gombát és gyógynövényt, terméseket, akár étkezési vagy gyógyászati céllal. Az ötödik tábla néhány itt fellelhető gomba- és gyógynövényfajt ismertet.

Az út felérkezett a dombtetőn álló Szent Dónát kápolnához, aki a szőlősgazdák védőszentje. A szőlő- és gyümölcstermesztés nagy hagyományokkal rendelkezik e vidéken, egy évben háromszor is felzarándokolnak ide a hívek hálát adni a szőlőtermésért.

A Bükk-hegység dombvidékének egy nyúlványán állunk, a Kopasz Hegyen, ahonnan megcsodálhatjuk a kilátást, a Szatmári síkságot. Körtúránkon levisz az út a halastóig, ahol a következő tanösvénytáblán a vízi élőhelyekhez kötődő rovarvilágot tanulmányozhatjuk.

A hagyományos önfenntartó gazdaságokban a háziasított állatok mellett előforduló vadállatok jelenlétét megszokta az ember. Ezek a vadállatok többnyire kedvesek számunkra, életmódjukkal a gazdaságok számára is hasznosak. Róluk szól a kilencedik tábla. A fecske, a kuvik, a feketerigó biztonságban érzik magukat a házak közelében, sok kellemetlen rovart elpusztítanak az ember környezetében. A zöld varangy sok legyet pusztít, a vakond, bár a gazdák bosszúsak a jelenlététől, mégis sok csigát, rovart és férget megeszik. A nyest pedig a tyúkudvari szárnyasok mellett a rágcsálókat is tizedeli.

A tanösvény egy fás élőhelyen vezet keresztül, ahol további madarakkal ismerkedünk. Öreg fák, erdős élőhelyek odvait használva hibernálóhelynek a tél folyamán, de házak, pajták eldugott réseiben is találkozhatunk a denevérekkel, akik akár testtömegükkel megegyező mennyiségű rovart képesek elpusztítani egy éjszaka alatt. Ezeknek az emlősöknek szánták a tanösvény utolsó tábláját, amellyel visszaérkezünk a kiindulóponthoz.

Kiváló kirándulási lehetőség ez a körtúra, bátran nekivághatnak korosztálytól függetlenül iskolás csoportok, akik az emberi települések közvetlen közelében élő fajok és élőhelyek megismerése mellett számos összefüggést tudhatnak meg ember és természet kölcsönös egymásra hatásáról.

Márk-Nagy Ágota