Négynapos kalandban volt nemrég része az Óvári Általános Iskolában a vakációzó diákoknak: első alkalommal rendeztek ugyanis egy csipet irodalommal fűszerezett, kreatív tábort a tanintézményben.

Lelkes és érdeklődő gimnazista diákok lepték el nemrég az Óvári Általános Iskolát, ahol első ízben rendeztek kreatív tábort, Suliszervizt számukra. Az ötlet Vas Edith magyartanártól származik, aki az egész tanéves munka során úgy érezte, rengeteg, a diákok fejlődése szempontjából hasznos dologra nem jut idő a túlzsúfolt órarend és tanterv miatt. Éppen ezért egy héten keresztül „szervizelték a sulit”, azaz olyan játékos és kortárs irodalommal fűszerezett feladatokat végeztek, melyek érintik iskolás életüket, esetleg támpontokat nyújthatnak az őket érintő problémák megoldásában.

A diákok tematikus foglalkozások keretében dolgozták fel például a barátság témakörét, a düh, a harag, az agresszió, a félelem kezelését, a világhoz való viszonyulásukat játékos módon és persze egy kis irodalommal is meghintve, hiszen közösen olvasták el és dolgozták fel Fóris-Ferenczi Rita „Ha én kamasz lennék!” című szövegét, amely kiváló példája a dackorszak életérzésének, de az aktuális témához illően bibliai idézeteket is olvastak, például a barátságról. A tanulók a megbocsátással, elengedéssel, önmagunk legyőzésével is foglalkoztak, ismét szemezgetve a magyar irodalomból, Lázár Ervin „Ló Szerafin legyőzi önmagát” írásán keresztül és Wéber Anikó „Az osztály vesztese” című regényével folytatva, mindehhez pedig a bibliából vett útravalót is „csomagoltak”. A tematikus foglalkozások során ugyanakkor kitértek például a nagyon aktuális bullying-jelenségre (zaklatás) is. A tanulók beszéltek a verbális agresszióról, a család szerepéről, a szülők felelősségéről, a tanárok szerepéről, arról, hol vannak a zaklatás határai és kihez fordulhatnak, ha baj van.

A remekül sikerült hét során a magyartanárt két, tanulmányaiban sikeres, példamutató magatartású volt diák, Szeles Emese és Markocsán Alexandra segítette a foglalkozásokon. A pedagógusnak nem titkolt szándéka volt ezzel, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki a volt és jelenlegi tanulók között, így a véndiákok tapasztalataiból, élményeiből a jövő generációja is építkezhet.

„Úgy éreztem év közben, hogy rengeteg hasznos dologra nincs idő, ezeket próbáltuk pótolni a napközi tábor során egy kis kortárs irodalommal fűszerezve. Olyan irodalmi szövegeket választottam, amelyek a kortárs illetve a kanonikus irodalom részét képezik, ezáltal is népszerűsítve az irodalom nevelő és gyönyörködtető funkcióját. Az olvasás megszerettetése, a tudatos olvasóvá nevelés továbbra is alapcélkitűzés!” – magyarázta érdeklődésünkre Vas Edith magyartanár. Hozzátette, a vakáció a vidéki gyerekek számára többnyire kötetlenül telik el, éppen ezért jó lehetőség egy ilyen tábor arra, hogy a diákok kipihenten, iskolai terhektől mentesen az őket érintő problémákról beszélhessenek, újabb tapasztalatokat szerezhessenek, élményeket gyűjthessenek.

Bumbuluţ Krisztina