Az Európai Bizottság elnöke tizennégy pontból álló konkrét tervet ismertett pénteken Pozsonyban, a britek nélkül megtartott első csúcsértekezleten. A terv több pontjáról Jean-Claude Juncker már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett.

Tizennégy pontból álló tervet ismertetett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Pozsonyban az európai uniós országok vezetőivel, az előterjesztés konkrét lépéseket tartalmaz a következő időszakra annak érdekében, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az Európai Unió javítani tudja a róla kialakult képet.

A pozsonyi csúcsértekezleten az Egyesült Királyság nem vett részt, az EU többi 27 tagországának vezetői, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke cseréltek eszmét az Unió jövőjéről.

Az általa bemutatott terv több pontjáról Juncker már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett — derül ki uniós források tájékoztatásából.

A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása, az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is.

A menetrend következő kulcsdátumának az EU elődjét alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója ígérkezik, jövő márciusban.

Az uniós vezetők pozsonyi találkozójának fő célja az volt, hogy körvonalazzák az integráció további alakulását a brit kilépés fényében.

Közös álláspontot nyújtottak be a találkozón a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Ebben — a soros elnökséget adó lengyel kormányzat tájékoztatása szerint — „rugalmas szolidaritást” szorgalmaznak az Unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Sürgetik „a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását” is, és — rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre — hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez „a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené”.

Nyilatkozatok

Angela Merkel német kancellár szerint az Európai Unió „kritikus helyzetben” van, és lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy visszanyerje a lakosság bizalmát. Huszonhét európai uniós tagország vezetőinek pénteki pozsonyi találkozóját megelőzően Merkel kijelentette: „Tettekkel kell megmutatnunk, hogy a jelenleginél jobbak tudunk lenni”. A kancellár megerősítette azt az álláspontját, hogy egy most kidolgozandó menetrend alapján az uniós alapító szerződés megkötésének 60. évfordulójára, jövő márciusra lépéseket kell tenni a külső és belső biztonság, a külső határok védelme, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági növekedés terén.

Francois Hollande francia elnök az estig tartó csúcsértekezlet előtt azt mondta, hogy a pozsonyi találkozón új lökést kell adni Európának. Ő is hangoztatta, hogy vissza kell nyerni a lakosság bizalmát. Ehhez szerinte három területen kell előrelépni: a biztonság megerősítésével, a külső határok hatékonyabb védelmével és gazdasági lépésekkel, köztük új munkahelyek teremtésével.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt hangoztatta, hogy Pozsonyban a fő feladat a nézetkülönbségek elsimítása. Egységre van szükség ahhoz, hogy az Unió működhessen — fogalmazott.

„Az Európai Unió nem helyettesítheti a NATO-t” — hangsúlyozta a közös európai hadsereg létrehozásának felvetése kapcsán Dalia Grybauskaité litván államfő a csúcstalálkozó első tárgyalási szakaszának kezdete előtt a sajtónak adott rövid nyilatkozatában. Kifejtette: nem tud róla, hogy bárki is európai hadsereg létrehozásába fogott volna, egyelőre csak a védelmi együttműködés javításáról, illetve a meglévő katonai kapacitások jobb kihasználásáról volt szó, ez azonban nem jelenti azt, hogy a NATO helyettesíthető lenne.

Mark Rutte holland miniszterelnök arról beszélt, hogy valamennyi tagország érdeke a biztonságosabb Európa, a migráció ellenőrzés alá vonása, a terrorizmus elleni harc és a gazdasági együttműködés. Egyúttal megjegyezte, nem tartja szerencsésnek EU-csúcstalálkozót tartani az Egyesült Királyság nélkül úgy, hogy az ország még tagja az EU-nak.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában tért ki a pozsonyi csúccsal kapcsolatos várakozásaira. Elmondta: szembe kell nézni az elmúlt időszakban elkövetett uniós hibákkal, amelyeknek két súlyos következménye a Brexit és az ellenőrizetlen bevándorlás megengedése miatt létrejött terrorhelyzet és kezelhetetlen közbiztonsági helyzet.