A Nyárád-menti, Marosvásárhely közelében fekvő Mikháza az erdélyi kultúra egyik emblematikus helye — lehet, hogy kevesen tudják, de a mikházi ferencesek rendfőnöke volt Kájoni János, a Cantionale Catholicum és a róla elnevezett Kódex szerzője. Itt, egyházi keretek között, a kolostorban indult el az iskolai oktatás, amelyet később Vásárhelyre helyeztek. Itt született Kacsó Sándor hírlapíró és Széllyes Sándor, a Székely Népi Együttes vezéralakja.
Ezekhez a gyökerekhez térnek vissza a Mikházi Hagyományok Háza Szabadegyetem megrendezésével, amely a szervezők szándéka szerint mindenki előtt nyitott, aki a hagyományátadás jó gyakorlatait akarja megismerni a nappali előadásokon, műhelymunkában — ugyanakkor az esti műsorokra azokat is várják, akik egyszerűen akarnak egy jó előadást látni és jót mulatni a hajnalig tartó táncházban.

Idén július 7-8-án már a negyedik szabadegyetemre várják az érdeklődőket. A tapasztalatcserék és a gyakorlati foglalkozások ebben az évben a néphagyomány tovább örökítését, az oktatás témakört ölelik fel, így a jó gyakorlatok bemutatásában is erre a nagy témára összpontosítanak.

 Az előadások és a gyakorlati foglalkozások ebben az évben a néphagyomány továbbörökítésének módozatait, azokon belül az oktatás témakört ölelik fel, így a jó gyakorlatok bemutatásában is erre a nagy témára összpontosítanak.
Három panelbe rendezték az előadásokat és műhelymunkákat:
➡️ gyermekjátékok, népmese
➡️ ének, zene, tánc
➡️ tájházak, múzeumok, mintakincsek

Az erdélyi és magyarországi szakmai előadók két napon keresztül tartanak előadásokat különböző szempontokból világítva meg a paraszti hagyomány hasznosulását: népi gyermekjátékok, élőszavas mesemondás, népdaloktatás, zenetanárok képzése, a pedagógus személyiségének fontossága, az erdélyi hagyományos néptáncok helye a közoktatásban, oktatási, múzeumpedagógiai lehetőségek néprajzi múzeumokban és tájházakban, az erdélyi népzeneoktatás helyzete és lehetőségei, de a kötetlen beszélgetésekben szóba kerül minden, a paraszti tudás továbbörökítését érintő téma. 

Péntek este pedig nagyszabású előadással, a Duna fergeteges című műsorral ajándékoz meg a résztvevőket a budapesti Duna Művészegyüttes, és szombaton este koncerttel készül a Magos Zenekar, közösen a régió Népművészet Mestereivel. Az 1957-ben alakult Duna Művészegyüttes 26 fős tánckarból és 6 tagú népi zenekarból áll, tagjai ­hivatásos néptáncosok és hangszeres művészek. Az együttessel itt lesz a tánckart kísérő Göncöl Zenekar. A Magos Zenakarhagyományos magyar népzenét játszik és a táncházmozgalom egyik legkiemelkedőbb fiatal formációja. Elsősorban Erdély (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) és a Kis-Magyarország (Szatmár, Dunántúl) területeinek dallamait játsszák. Mindkét előadást táncház követ.

A szabadegyetemre szeretettel hívják és várják az óvoda- és iskolapedagógusokat, kézműveseket, de a tágabb kört is: a hagyományos népi kultúrát szeretőket, vagy azzal bármilyen formában foglalkozókat.
A szabadegyetemen - az esti előadások kivételével - a részvétel díjmentes, ám a szervezés segítése érdekében kérik az érdeklődőket, töltsék ki az űrlapot, ezzel jelezve részvételi szándékukat! 

A szabadegyetem részletes programja IDE kattintva érhető el.