Tisztázta ezen a héten dr. Valeriu Gheorghiţă, a COVID-19 elleni országos oltáskampány vezetője, hogy kik azok a romániai lakosok, akik az egészségügyi személyzet mellett január 15. után részesülhetnek a koronavírus elleni vakcinában. Az oltás továbbra is ingyenes és önkéntes.
Január 15. után elkezdődik tehát Romániában az oltási kampány második szakasza, amelyben a 65 éven felüliek, a krónikus betegségben szenvedők és a kulcsfontosságú területeken dolgozó alkalmazottak vehetnek részt. Azok a krónikus betegek kérhetik a vakcinát, akik cukorbetegségben szenvednek, túlsúllyal küszködnek, anyagcsere-betegségekben, szív- és érrendszeri betegségekben, vesebetegségben, májbetegségben, daganatos betegségben, tüdőbetegségben, idegrendszeri betegségekben — beleértve a Down-szindrómát —, autoimmun betegségekben szenvednek, akiknél súlyos immunszupresszió áll fenn — például szervátültetésen átesett lakosok vagy hosszú távon kortikoszteroidos kezelésben részesülők —, HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek.
A felsorolt betegségekkel küszködők, akik be szeretnék adatni maguknak az oltást, a családorvosukkal kell felvegyék a kapcsolatot, ő az, aki beütemezi őket az immunizálásra. Ha nincs családorvosuk, akkor hívhatják a szatmári oltási call center számát — 021.414.44.61 —, és e-mailt is írhatnak — [email protected] —, kérhetik a szatmári szociális osztály segítségét, de a hozzátartozóik is intézkedhetnek a nevükben.
A krónikus betegek mellett a nemsokára kezdődő második szakaszban a kulcsfontosságú területeken dolgozók is elsőbbséget élveznek, és kérhetik az immunizálásukat. Ide tartoznak a politikusok, a honvédelmi, rendfenntartó, nemzetbiztonsági alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatás területén tevékenykedők, az alapvető élelmiszerek — pékipari termékek, tejtermékek, hús, gyümölcsök és zöldségek — előállításával, szállításával és forgalmazásával foglalkozók, a vízműveknél, energetikai szektorban, valamint a földgázzal kapcsolatos szektorban dolgozók, a gyógyszeripar alkalmazottai, a tömegközlekedési és áruszállítási ágazatok alkalmazottai, beleértve a vasúti és légi közlekedésben tevékenykedőket, az iskolák és óvodák személyzete, postai alkalmazottak és futárok, az egyházi személyzet, valamint a hulladékelszállítással foglalkozók.

Jövő héttől pöröghet fel

Szatmár megyében jelenleg az egészségügyi személyzet immunizálása zajlik, de készül annak a 12 oltási pontnak a kialakítása, amelyekben elkezdődhet az oltási kampány második szakasza. Szatmárnémetiben például öt oltóközpontot kell felszerelni január 15-ig, péntekig, hogy aztán január 18-tól elkezdődhessen a lakossági kampány. A szatmári oltóközpontok mindegyike iskolákban van, a tornatermekben: a Mircea Eliade Általános Iskolában, a Bălcescu–Petőfi Általános Iskolában, az Avram Iancu Általános Iskolában, a Lucian Blaga Általános Iskolában és a Vasile Lucaciu Általános Iskolában — nyilatkozta dr. Mihai Macrina Livia, a Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Azt is hozzátette, hogy minden lakosnak, aki ezekben a központokban beoltatja magát, biztosítják a második adag oltóanyagot is, 21 vagy 28 nappal az első beadása után — ez az oltás gyártójától függ, a Pfizer és a BioNTech vakcinájának második dózisát 21 nappal az első után, míg a Moderna vakcinája esetében 28 nappal később kell megkapja a beoltott személy. A közegészségügyi igazgatóság vezetője kihangsúlyozta, hogy nagyon fontos, hogy az oltásra jelentkezett személyek megkapják a második dózis vakcinát is, hiszen csak ezt követően alakulhat ki a megfelelő védettség.

Pfizer vagy Moderna?

A szerdai naptól nemcsak a Pfizer–BioNtech vakcinájával, hanem az idén jóváhagyott Moderna-oltással is immunizálnak Romániában. Dr. Valeriu Gheorghiţă szerint azt, hogy kit melyik vakcinával immunizálnak, a szakemberek döntik majd el. Egyetlen különbséget említett a két oltás között: a Moderna vakcináját 18 éven felülieknek javasolja a gyártó, míg a Pfizer vakcináját már 16 év fölöttiek esetében is lehet alkalmazni.
A Moderna oltóanyaga a Pfizer–BioNtech pároséhoz hasonlóan hírvivő RNS- (mRNS-) molekulákon alapul. Ezek segítségével ártalmatlan vírusfehérje-fragmentumok termelődnek az emberi szervezetben, így a szervezet immunválaszt alakít ki a későbbi, természetes fertőzés megelőzésére vagy leküzdésére. Amikor az ember védőoltást kap, a sejtjei leolvassák a genetikai utasításokat, és a vírus külső felületén elhelyezkedő úgynevezett glikoprotein tüskék kisebb elemeit állítják elő. Az élő vírus ezeket használja arra, hogy bejusson a test sejtjeibe, replikálja magát, és ezáltal betegséget okozzon. A személy immunrendszere ezt követően idegen anyagként kezeli ezt a fehérjét, és természetes védekezésként antitesteket és a fehérvérsejtek csoportjához tartozó T-sejteket termel ellene.
A védettséghez ismétlőoltásra is szükség van, legfeljebb 28 nap különbséggel. Az oltóanyag 94,1 százalékos védettséget biztosít az új típusú koronavírussal szemben. Amíg a Pfizer és a BioNtech vakcináját mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni, addig a Moderna oltóanyaga mínusz 20 Celsius-fokon fél évig, 30 napig pedig háztartási hűtőszekrényben is eltartható.

Bumbuluţ Krisztina