A legújabb kutatások szerint csaknem 4500 évvel idősebb a Willendorfi Vénusz, mint korábban hitték. A szobor szeptember 30-tól kiemelt helyen lesz látható a bécsi Természettudományi Múzeumban.

Philip Nigsta, a cambridge-i egyetem kutatója, valamint Bence Viola, a Bécsi Egyetem és a Lipcsei Antropológiai Intézet munkatársa a szobor mélyedései közé beékelődött csigaházak vizsgálatával állapította meg, hogy az 1908-ban Wachau vidékén megtalált Vénusz-szobor valójában 29 500 éves. A múzeum őskort bemutató termeinek átalakítása során a 11,1 centiméter nagyságú Willendorfi Vénusz, amelyet az intézmény igazgatója, Christian Köberl a múzeum Mona Lisájának nevezett, mostantól saját vitrinben látható. Arra törekedtek, hogy kiemeljék a szobrocska "különleges auráját", és hogy a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának számító prehisztorikus alkotásról lehetőleg semmi se terelhesse el a figyelmet. A terem közepén álló speciális tárló világítását úgy oldották meg, hogy úgy tűnjön, mintha a Willendorfi Vénusz szabadon lebegne. Ugyanebben a helyiség állítják majd ki egy másik híres ausztriai lelet, a Galgenbergi Vénusz eredetijét, amely január végéig még egy belgiumi kiállításon szerepel. A két alkotás a múzeum legrégibb emberábrázoló szobra, így akartuk ezt a két Vénusz-szobrot kiemelni a számos őskori alkotás közül – mondta az igazgató.