A parlament által elfogadott határozat értelmében jóváhagyják a veszélyhelyzet bevezetését előíró 2020. május 18-i kormányhatározatban leszögezett intézkedéseket, amelyeket a COVID-19 járvány hatásainak visszaszorítása érdekében hoznak meg.

A parlamenti vitát megelőzően a képviselőház és a szenátus jogi bizottsága pozitívan véleményezte a kormányhatározatot, de több módosító javaslatot is csatolt hozzá.

Az egyik módosító javaslat értelmében a kormány az egészségügyi minisztérium révén biztosítja a helyi hatóságok számára, hogy megfelelő mennyiségű egészségügyi maszkkal tudják ellátni a területükön élő hátrányos helyzetű családokat és személyeket.

Egy másik módosítás arra vonatkozik, hogy a helyi hatóságok jogkörébe tartozik az alárendeltségükben lévő egészségügyi intézmények vezetőinek kinevezése és leváltása.

A 2020/55-ös törvény értelmében a veszélyhelyzet azonnal megszűnik, amennyiben a parlament leszavazná annak jóváhagyását.

Raed Arafat belügyi államtitkár, a katasztrófavédelem vezetője a parlamenti ülésen azt mondta: már folyamatban van a veszélyhelyzet gyakorlatba ültetését lehetővé tevő miniszteri rendeletek előkészítése.

A rendeletek főleg az egészségügyi szektort, de a szállításügyet, gazdaságot és más területeket is érintenek.

Radu Preda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: mélységes kiábrándulást okoz neki az a mód, ahogyan megtörtént az áttérés a szükségállapotról a veszélyhelyzetre. Preda szerint ugyanis túl későn vezetik be a kötelező maszkviselést, ezt az intézkedést már a járvány kitörésekor meg kellett volna hozni. A PSD-s politikus szemrehányást tett a liberális párti kormánynak amiatt is, hogy a 'COVID-pszichózis' miatt súlyos állapotban levő krónikus betegeket 'űztek el' a kórházakból, 34.000 ágyat ürítettek ki, a tesztelési lehetőség hiányosságai miatt lehetetlenné vált rákos betegek biztonságos beutalása, és emiatt megnőtt az elhalálozási ráta.

Victor Ponta, a Pro Románia párt vezetője bejelentette: az alakulat a veszélyhelyzet kihirdetésének törvénytervezete ellen fog szavazni. Kijelentette: akik megszavazzák a jogszabályt, azok csak még nagyobb hatalmat adnak az Orban-kormány kezébe, amely 'az utóbbi hónapokban bebizonyította, hogy képtelen megvédeni állampolgárait'.

Dan Barna képviselő, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azt mondta felszólalásában: az USR törvényhozói megszavazzák a veszélyhelyzet kihirdetését, de ugyanakkor a krízis kezdete óta hiányolta az 'előreláthatóságot', ellentmondásosan, egyik napról a másikra születtek döntések. Ezt a helyzetet meg kell szüntetni, mondta Barna.

Az USR elnöke úgy vélte, továbbra is a Liviu Dragnea volt PSD-elnök által 'megcsonkított' törvények és intézmények működnek, és a PSD azért akarja továbbra is a helyi hatóságok jogkörében tartani a kórházak vezető funkcióiba történő kinevezéseket, mert így tudja fenntartani azt a hatalmi hálózatát, amely 'térdre kényszerítette az egészségügyi rendszert'.

Petru Movilă, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője kijelentette, pártja szükségesnek tartja a jogszabály megszavazását, mert a koronavírus veszélye továbbra is fenyegeti a társadalmat, és a parlamentnek ilyen helyzetben egységet kell felmutatnia ahhoz, hogy a lakosság bízzon az állami hatóságokban.

Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetője viszont úgy vélekedett, hogy a gazdaság és a demokrácia túl nagy árat fizet a veszélyhelyzet teljes ország területére való bevezetéséért. Véleménye szerint a korlátozásokat csak lokálisan, a járvány által súlyosan érintett területeken kellene hatályba léptetni, ehhez azonban kiterjedt tesztelésre volna szükség, amelyet a kormány nem biztosít.

Tăriceanu azt mondta, a kormány a gazdaság megbénításával azt akarja elérni, hogy a párt megtöltse még néhány 'tarsolyát' a 'gyanús, versenytárgyalás nélkül eszközölt közbeszerzésekkel'. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a vallási felekezetek tevékenységét a belügy- és az egészségügyi minisztérium közös rendelete révén szabályozzák.

Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi frakcióvezetője bejelentette, hogy a Szövetség törvényhozói megszavazzák a tervezetet, ugyanakkor bírálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány az utóbbi időszakban többször inkoherensen nyilvánult meg és 'hebegett-habogott'.

'Felkérem az Orban-kormányt, hogy folytasson párbeszédet a politikai alakulatokkal és a parlamenttel. Ha így járt volna el az utóbbi két hónapban, akkor az intézkedések meghozatalakor tapasztalt inkoherenciát és a hebegés-habogást jócskán le lehetett volna csökkenteni' - vélekedett Cseke.

Az RMDSZ szenátora azt is nehezményezte, hogy a kényszerszabadságot szabályozó sürgősségi rendeletben nem tettek különbséget a köz-, illetve a versenyszféra munkaadói között, és a helyi közigazgatási intézményeket 'magukra hagyták, hogy saját pénzalapjaikból oldják meg a helyzetet.'

Cseke Attila arra is kitért felszólalásában, hogy a kormány túl későn intézkedett a határmenti munkavállalók érdekében, akiknek naponta a szomszédos országba kellett menniük dolgozni.

A jogszabályt végül elfogadta a parlament, miután 372 törvényhozó támogatta azt, 37-en ellene szavaztak, 7-en tartózkodtak.

AGERPRES