A történet kereken hat évvel ezelőttig, 2017 májusáig nyúlik vissza, akkor nyújtotta be Pataki Csaba megyei tanácselnök a Román-Magyar Határon Átnyúló Program keretében a magyarországi Országos Meteorológiai Szolgálattal (OMSZ) közösen a talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer finanszírozását célzó pályázatot, amelynek finanszírozását egy évvel később, 2018-ban írták alá. A jégeső-elhárítás során a talaj felszínén működő generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, amelyeket nagy koncentrációban juttatnak a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Az ezüst-jodid a légtérbe jutva, 3000 méter magasságban magához vonzza a vízrészecskéket, így a vízpárából sok apró jégszem keletkezik, amelyek pozitív tartományba érve egyre kisebb méretűre zsugorodnak, vagy teljesen elolvadva eső formájában jutnak a földre, illetve ha nem is olvadnak el teljesen, sokkal kisebb átmérővel érik el a talajt, így az általuk okozott kár mértéke jelentősen csökkenthető. 

A Romániában  premiernek számító, újszerű eljárásnak azonban épp modernsége miatt volt egy hátulütője is:  nem találtak kivitelezőt — végül 2021 augusztusában a hetedik közbeszerzési eljárást siker koronázta, s megkezdődhetett a gyakorlati kivitelezés is, a berendezés prototípusát pedig szerdán délelőtt tesztelték sikeresen a Közigazgatási Palota közvetlen közelében.

Fontos kiemelni, hogy a jégeső-elhárító állomások automata, központilag irányított talajgenerátorok, tehát nem jégágyúkról van szó! Ezek a berendezések nem zajosak, működésük szagtalan, a hasonló jégkár-mérséklő rendszerekhez viszonyítva semmilyen módon nem zavarják a környezetüket. Az eredetiekhez képest annyi módosulás történt, hogy a talajgenerátorok nem a magyarországi napkori és leveleki radarállomással lesznek összeköttetésben, hanem a romániai Országos Meteorológiai Szolgálat riasztásai nyomán lépnek majd működésbe. 

„A 40 talajgenerátor kivitelezése és üzembe helyezése idén lezárul, működésbe lépésük után pedig Szatmár megye egész területét lefedik, pontosabban védik majd.” – mondta Pataki tanácselnök, hozzátéve, hogy a megyei tanács költségvetése a projektben 866 722 euró, amelyből 736 713,70 eurót az Európai Unió biztosít, 112 665,20 eurót Románia kormánya társfinanszíroz, 17 343,10 euró pedig Szatmár megye saját hozzájárulása.
Nem mellékesen a megyei tanács már évek óta megkötötte a társulási szerződést is azzal a 40 önkormányzattal — Szatmárnémeti, Érendréd, Apa, Erdőd, Batarcs, Krasznabéltek, Börvely, Berekszó, Érkávás, Csomaköz, Csaholy, Avasújfalu, Királydaróc, Kolcs, Szamosdob, Pusztadaróc, Kisgérce, Halmi, Hadad, Homoród, Lázári, Sárközújlak, Mikola, Majtény, Avasújváros, Szatmárpálfalva, Szilágypér, Piskolt, Remetemező, Érszakácsi, Érszodoró, Szopor, Szokond, Krasznaterebes, Mezőterem, Tartolc, Csanálos, Szamosborválaszút, Vámfalu, Vetés —, ahol ezeket a párologtatókat elhelyezik.

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!