Vincze Sándor, Pusztadaróc község alpolgármestere, helyi gazdálkodó szerint az utóbbi két évben a repce volt a legjövedelmezőbb helyben termesztett ipari növény, a legjobban pedig azok jártak, akik magyarországi felvásárlóknak adták el a terményt.

Az utóbbi időszakban lehullt eső jót tett a szántóföldeknek, most már meleg és napsütés kellene, hogy életre keljen a határ. Vincze Sándor, Pusztadaróc község alpolgármestere eredményes gazdálkodó is, aki ottjártunkkor is az időszerű mezőgazdasági munkálatokat szervezte.

— Az elmúlt évben a repce volt a legjövedelmezőbb — tájékoztatott Vincze Sándor. — Amíg egy kilogramm búza ára ötvenöt bani volt, addig egy kiló repcemagért 1,5 lejt fizetett a felvásárló. 2012-ben 2,1 lej volt a repcemag ára, ugyanennyit fizettek a napraforgómagért. Ahhoz képest, hogy a búza, a kukorica és a napraforgó ára nagyon leesett, a repce még mindig a legjövedelmezőbb. Ebben az évben nagyon sokan termesztenek repcét, nem lehet előre tudni, hogy mennyi lesz az ára, az lesz a döntő, hogy ki milyen felvásárlót talál. Nekem vannak kapcsolataim magyarországi felvásárlókkal, akik egy tonna repcemagért tízezer forintot ígérnek.

Vincze Sándor elmondta, hogy a repcetermesztés nem költségesebb a búzáénál. Ugyanazt a kezelést kell adni mind a két kultúrának: rovarok, gombák és gyomok ellen. Egy hektáron ezen a vidéken repcéből három tonna, búzából akár négy tonna is megterem. Eddig a búzaszalmát nem tudták eladni a pusztadaróciak, az elmúlt évben egy magyarországi felvásárló úgy vitte el, hogy ő gyűjtötte össze a búzaföldről. Jánkmajtison van egy libafarm, ahol nagy mennyiségű szalmát használnak el. Vennének nagyobb mennyiségben is, de csak azoktól tudnak vásárolni, akiknek van cégük.

Más kultúrák

— Nagyon jól jött a falusi gazdáknak az eső, hogy meginduljon a növények fejlődése — szólt bizakodóan Vincze. — Eddig a napraforgómag felvásárlására szerződést kötöttünk a nagykárolyi olajgyárral, sokáig ez volt az egyetlen lehetőség, ezért az árakat is ők szabták meg, ma már van más lehetőség is. Én egy Lázáriban tevékenykedő olasz vállalkozónak adom el a napraforgómagot, meghitelezi a műtrágyát és a vegyszert, adna vetőmagot is, de én Magyarországról hozom, mert annak garantált a minősége, és olcsóbb is.

Ma már nincs parlagon föld a községben. Mindenki igyekszik megművelni a földjét, az erdő közelében az az állandó gond, hogy tönkreteszik a vetést a vaddisznók. A községben van 3200 hektár szántóföld és 270 hektár legelő. Jók a legelők, az elmúlt évben nem tudták lelegelni a jószágok a legelőt, ezért egy részét lekaszálták. Az idén a legelő egy részét használatba adták egy juhtenyésztőnek. A községközpontban kevés jószág van, Darán még mindig van százhetven szarvasmarha, Atyában hetven, Petén ötven. Darán még működik a tejcsarnok, a többi falvakból vannak, akik beviszik a tejet Szatmárnémetibe, másoknak megvannak az állandó kontósaik.

Elek György