Atipikus kormány atipikus költségvetését fogadta el sürgősségi eljárással tegnap a parlament — sietős tempóban tárgyalták meg, de sikerült költségvetési stabilitást biztosítóan dönteni.

„Ilyen rövid idő alatt, ennyiszer áthágva saját házszabályainkat még nem fogadtunk el költségvetést” — fogalmazott lapunk megkeresésére Erdei D. István képviselő, a pénzügyi bizottság tagja, aki szerint a 2016-os év gazdaságilag jobb lesz, mint az idei: „ Erre az évre 2,5%-os gazdasági fejlődéssel számoltunk, most 3,6 százaléknál járunk — ha a politikusok nem foglalkoznak vele, a gazdaság jobban működik. Egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy jövőre a tervezett 4,1 százalékot is meghaladja majd a fejlődés” — mondta a pénzügyi szakember, rámutatva: bármennyire hihetetlennek is tűnik, de jobban állunk, mint Magyarország, amelynek külgazdasági adóssága 80, míg Romániáé mindössze 40%-os.

A tegnap elfogadott költségvetésbe a Ponta-kormánytól örökölt tervezet jelentős részét átvették, és a korábbi, béremeléseket előirányzó törvénymódosításokon sem változtattak — így január 1-jén adócsökkentésekkel kezdi az új évet az ország, amelyek közül a legfontosabb, hogy az általános forgalmi adó 20% lesz a jelenlegi 24% helyett. Ez közel 10 milliárd lej bevételkiesést jelent, emellett az idei utolsó negyedévtől hatályos, közszférában megadott béremelések miatt a kiadások is több mint 9 milliárd lejjel emelkednek, ami azt jelenti, hogy jövőre a deficit 2,95 százalékosra emelkedik. „Romániának volt egy önként vállalt felelőssége: a költségvetési hiányt lecsökkenteni 1,5%-osra, ezt nem sikerült betartani, sőt, 2,95%-osra emelkedett. Valószínűleg óriási botrány lett volna belőle (Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap) ha más, „rendes” és nem ez a technokrata kormány csinálja ezt” — magyarázza Erdei, hozzátéve: egészében nézve nem rossz a költségvetés, hiszen biztosítja az állami intézmények zavartalan működését, folytatja a megkezdett beruházásokat és megteremti a jövő évi választásokhoz szükséges pénzkeretet is.

Az önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására szánt összegek elosztása komoly vitát váltott ki a költségvetés részleteit tárgyaló üléseken. A képviselő ironikusan megjegyezte: „a ránk jellemző módon megfogadtuk magunknak, hogy kidolgozunk egy tökéletes képletet, amiből természetesen semmi nem lett végül”. Az eredeti elképzelés szerint a 2015-ös próbálkozást követően visszatértek volna a korábbi évek gyakorlatára (hiszen nem minden község/település tud ugyanakkora összegből megélni — azaz képletesen: van akinek nagy, van akinek szűk és van akinek éppen jó a 40-es méretű cipő), aztán végül úgy döntöttek: mégiscsak folytatják azt a „kísérleti jellegű” eljárást, amit idén vezettek be. A politikus beszámolója szerint pozitívum, hogy a pénzek elosztásánál figyelembe veszik az önkormányzatok felhalmozódott adósságait, az egy főre jutó jövedelmet, a lakosság létszámát, és a közigazgatási egység területének nagyságát is. „A kérdés viszont az, hogy ezzel a képlettel mennyire sikerül elérni az igazságos elosztást. Jó lett volna ezt a javaslatot egy hónappal korábban tárgyalni, lemodellezni, szimulálni, de egy olyan helyzetben van az ország, amikor atipikus kormánya és atipikus rendszere van. Megint lesznek, akik jól járnak, és olyanok is, akik nem kapnak elég pénzt” — mondta, majd részletezte: az önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására az általános forgalmi adóból elkülönített 2,23 milliárd lejből 374,1 millió lejt az önkormányzatok adósságainak kifizetésére irányoznak elő, 105 millió lejt pedig az akkreditált magán- és felekezeti oktatási intézmények finanszírozására. A megyei tanácsok rendelkezésére bocsátják az általános forgalmi adóból fennmaradó 1,85 milliárd lej 27 százalékát, valamint a személyi jövedelemadó egy részét, visszaadva ezzel a lehetőséget a megyei tanácsoknak arra, hogy az önkormányzatok költségvetését kiegyensúlyozzák.

Szabó Kinga Mária