Szélesre tárt kapukkal várták az iskolák diákjaikat, közöttük is leginkább az örök megújulást képviselő előkészítő és első osztályosokat, akik a „kis” ovisokból „nagy” iskolások lettek.

Zsibongás tölti meg élettel a nem csak Szatmárnémeti, de egész Szatmár megye legnagyobb létszámú iskolájának, az idén 50. „születésnapját ”ünnepelt Mircea Eliade Általános Iskola környékét és udvarát, ahová már jóval a hivatalos, 9 órai becsengetés előtt nagy csoportokban érkeztek a szebbnél szebb bokrétákkal „felfegyverkezett” diákok. A kisebbek természetesen szüleik, nagyszüleik kíséretében, bizonytalanul lépkedve, kíváncsi-riadtan nézve körül egy-egy ismerős arcot keresve, a nagyobb diáklányok boldog örömsikollyal ugrottak egymás nyakába s hadarva, egy szuszra mesélték a nyári vakáció eseményeit, a kiskamasz fiúk pedig felnőttes komolyan kézfogással üdvözölték egymást, függetlenül attól hogy egy napja, vagy már hetek óta nem találkoztak.

Elsőként Nastai Coriolan lelkész kért áldást a diákok szellemi gyarapodására, a tanerők munkájára és a szülők türelmére, majd Sălăgean Mariana igazgatónő üdvözölte az egybegyűlteket, az 58 fős tanári kart és az idei tanévet 40 osztályban kezdő 933 diákot. „A megye legnagyobb létszámú általános iskolája vagyunk – bár hozzá kell tennem, az elmúlt tíz év során most van a legkevesebb diákunk, „csak” 933 –, ami azt jelenti: a szülők bizalommal vannak iskolánk iránt. Ezt a bizalmat az alapos felkészítéssel és a gyermekek tudásával tudjuk meghálálni.” – mondta az igazgatónő. „Különleges nap ez a szülők és a diákok, de számunkra is – ugyanúgy, mind minden évben. Remélem mindenki számára jó tanév kezdődik és sikeres lesz.” – fogalmazott magyar nyelvű köszöntőjében Szabó Jolán aligazgatónő, pár szóban összefoglalva az iskola épületében történt munkálatokat, a B épület tetőjavítását és a tornaterem teljes felújítását.

Az üdvözlő szavakat, gondolatokat követően – hagyomány szerint – a Virágok, Katicák, Pillangók és Szivárvány csapata, azaz a négy előkészítő osztály közel 100 aprósága állt az udvar közepére, a bátrabbak egy–egy versikével köszöntve életük „új” szakaszát, majd az elsősök tartotta virágalagúton át vonultak osztálytermeikbe, és kezdetét vette a tanítónők ígérete szerinti „nagy kaland, melynek során megtanultok írni-olvasni-számolni”. A kalandok azonban meglepetéssel kezdődtek az éppen tegnap 20 éve pályára lépett Leiti Mónika „tani” 26 Szivárvány–csöppsége számára: a vidám színekben, hangulatosan feldíszített osztályterem minden padján pirosan mosolygott a tudás almája az Anyanyelvi Játszóház mellett s a dobókocka segítségével pillanatok alatt kiderült: kit hogy hívnak s fény derült az igencsak „meglepő” tényre: mindannyian játszani szeretnek a legjobban.

 Szabó Kinga Mária