Szükség lenne a KRESZ szigorítására, azonban a vitára bocsátott tervezet a szakértők véleménye szerint nem hozza meg a várt eredményt.

Nem sikerül Romániának tartania az Európai Unió által előírt közlekedésbiztonsági mutatókat, emiatt jelentős mértékben rontja az uniós statisztikát — derült ki egy, a Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőség bűnmegelőzési osztálya által készített felmérésből. Tőlünk nyugatra az elmúlt években jelentős mértékben sikerült csökkenteni a súlyos kimenetelű, illetve a halálos áldozatokat követelő közúti balesetek számát — általában véve elmondható, hogy a régi tagországok jelentős részének sikerült az elvárthoz közeli eredményeket elérnie. Az EU ugyanis 2001-ben célul tűzte ki, hogy 10 év alatt a felére csökkenti a súlyos, illetve a halálos balesetek számát. A legtöbb országban az elvárt 50 százalék helyett 43 százalék körüli csökkenést mértek, ami részben annak tudható be, hogy az utolsóként csatlakozott Romániában és Bulgáriában nem sikerült visszaszorítani a közúti tragédiák számát. Az európai utakon egyébként 2012-ben mindössze 28 ezer ember vesztette életét, míg 2000 körül évente átlagosan 43 ezren haltak meg karambolban. A rendőrség szerint az, hogy Románia e téren igen rosszul áll, annak tudható be, hogy közel háromszorosára nőtt a rendszerváltás óta a kocsik száma, a közúti infrastruktúra fejlődése viszont nagymértékben elmaradt a szükségestől. Most a KRESZ szigorításával kívánnak javítani a helyzeten, szakértők szerint azonban az új jogszabály nem megfelelő.

Amint arról már beszámoltunk, a készülő új közlekedésrendészeti szabályzat drasztikus mértékben szigorítaná a kiszabható büntetéseket. Egyrészt sokszorosára emelné a bírságok összegét (az azóta némiképp módosított eredeti verzió szerint például 16 ezer lejre lett volna büntethető az, aki nem áll meg a piros jelzésnél még akkor is, ha nem okoz balesetet), és mellékbüntetésképp bevezetné azt, hogy akár évekre is felfüggeszthetik a vétkes sofőrök jogosítványát (az eredeti tervek szerint például 5 évre vonhatták volna be azok hajtásiját, akik a vasúti átjáróknál nem állnak meg). Lapunk érdeklődésére Madarász Csaba, a First Drive autósiskola vezetője kifejtette: valóban szükségesnek érzi a KRESZ szigorítását, azonban a beterjesztett formában, úgy véli, nem éri el a kívánt hatást. Úgy vélekedett, túlságosan nagy összegűek a pénzbírságok olyan kihágások esetén, melyekkel lényegében nem veszélyeztetnek életet a sofőrök. „Nincsenek gyorsforgalmi útjaink, sem autópályáink, ezért nem büntetném százmilliókra azt, aki lakott településen 70—75-tel megy, azt viszont, aki 110-zel hajt, ami már tényleg veszélyes, nagyon megbüntetném, és több évre elvenném a jogosítványát. A hajtási bevonása ugyanis sokak számára fájdalmasabb, mint a pénzbüntetés” — magyarázta Madarász Csaba, aki szerint a gyorshajtás mellett az ittas vezetés a súlyos kimenetelű balesetek másik okozója. Mint elmondta: nem ért egyet azzal sem, hogy a legutóbbi módosítás szerint 0,2 ezrelékes véralkoholszint még megengedett. Azoktól viszont, akik tényleg italos állapotban ülnek a volánhoz, annyi időre vonná meg a gépjárművezetői jogot, hogy százszor is meggondolják, megéri-e kockáztatni néhány pohár sörért vagy borért. Nem fogná továbbá annyira szigorúan a kisebb vétségeket, például a piroson való áthajtást. „Szatmárnémetiben a Burgya-sarkon például, aki a hídról jön és jobbra kanyarodik, el kell hogy engedje a gyalogosokat, így előfordulhat, hogy szándéka ellenére beszorul a kereszteződésbe és mire megindulhat, pirosra vált a lámpa. Ilyen esetben korrekt lenne, ha a rendőr egy olyan összegre büntetné meg, hogy az egész családját tönkreteszi vele?” — tette fel a kérdést az oktató, aki szerint úgy kellene megalkotni a jogszabályt, hogy azokkal legyen szigorú, akik tudatosan vétenek, és tényleg veszélyeztetik mások életét, azaz a részegen vezetőkkel és a gyorshajtókkal. Hozzátette: veszélyes gyorshajtásnak nem azt nevezi, amikor valaki kicsit a gázra lép egy faluban, mert nem akarja, hogy lejárjon a buletinje, mire célba ér, hanem azokra, akik mennek, mint az őrült, a statisztikák szerint ugyanis a súlyos baleseteket okozó gyorshajtók 180-190-nel mennek általában.

Babos Krisztina