Sokan úgy tartják, hogy a hasba kerülő víztől felhígul a gyomorsav, ami rosszat tesz az emésztésnek, ezért azt tanácsolják, hogy ilyenkor lehetőleg ne igyunk. Ez a közhiedelem egy kutatás szerint butaság.

Szakemberek szerint az emésztőrendszerünk nem egy locsolócső, amelybe csak úgy beömlik a gyomorsav. Utóbbinak az a feladata, hogy elkezdje lebontani a lenyelt táplálékot. Baktériumok a fehérjéket bontják tovább enzimek segítségével, majd izommozgás révén a gyomorból a belekbe jut a pépes anyag. Éppen ezek a nem tudatosan végzett izommozgások azok, amelyek a gyomor korgását okozzák, amikor nincs elég feldolgozandó táplálék. A kutatók túlsúlyos embereket vizsgáltak, operáció előtti állapotban. Arra voltak kíváncsiak, hogy a vízivás miként változtatja meg a túlsúlyosak esetében az üres gyomor pH-értékét. (A pH-érték a savasságot-lúgosságot jelzi - minél alacsonyabb az érték, annál savasabb az adott környezet.) 126 páciensnek két órával a műtét előtt 10 milliliter folyadékot adtak. Ám csak egy részük kapott még plusz 300 milliliter folyadékot. A két órával későbbi mérések szerint a pH-értéket nem befolyásolta az ivás. Az üres gyomor pH-értéke egyébként 1 körül alakul. Evés után a gyomorban a pH-érték 2-4 között mozog, azaz felhígul a gyomorsav. Ám még mindig elég savas a gyomor ahhoz, hogy a megrágott ételpépet feldolgozza. Ráadásul a gyomor képes a savasságát "igény szerint" szabályozni: ha például kitágul, akkor egy visszacsatolási mechanizmus révén további gyomorsavat szállítanak a sejtek a gyomorfalhoz.  A rágás is növeli a savtermelődést, akárcsak az ételek illata. Már a finom ebéd megpillantása vagy az ez utáni sóvárgás is beindítja a savtermelődést. Az embernek tehát óriási mennyiségű vizet kéne meginnia ahhoz, hogy a gyomorsavat észrevehetően felhígítsa.