Az elmúlt évekhez viszonyítva idén később kezdődött a szüret, a szőlőtermesztők többsége viszont jó termésről tud beszámolni. Leiher Géza, a Szatmári Szőlőhegyek Egyesületének elnöke azt tartja, hogy a szőlészet és a borászat egy olyan tevékenység, ami időjárás- és gazdafüggő. Ha az időjárás nem segít, a gazda nem lát hozzá a munkálatokhoz a megfelelő időben, akkor jelentkeznek a gondok. Az idei évben átlagosan lehet jó termésről beszélni, úgy minőségileg, mint mennyiségileg. A mezőgazdaságban, illetve a szőlészetben tevékenykedők soha nem elégedettek az időjárással, mert sokszor akkor esik az eső, amikor nincs rá szükség, és akkor nem esik, amikor a legjobban kellene. 
Az idei év viszont nem kedvezett a bioszőlő-termesztőknek. Mint ismeretes, a bioszőlő-termesztők nem használják a hagyományos vegyszereket, mert azok károsak az emberi szervezetre, az általuk használt védőszerek viszont nagyon drágák. Ha az időjárás megköveteli, hogy gyakran kell permetezni, akkor a költségek nagyon megnőnek. Szatmár megyében Halmi és Túrterebes környékén a legalkalmasabb a talaj és a környezet a biotermesztésre. Ott vulkanikus talaj van, és a domborzat is olyan, hogy állandó a légmozgás. Ahol nincs megfelelő légmozgás, ott a gombák gyorsabban fejlődnek. Halmi és Túrterebes környékén a fagykárok is nagyon ritkák. Krasznabéltek környékén nagyon sok földmunkát kell végezni, ellentétben Halmi, Túrterebes és Avasújváros környékével, ahol kavicsos a talaj. 
Leiher azt tapasztalja, hogy az idei must cukortartalma általában 19 és 22 fok közötti, s a savtartalom is megfelelő, azaz egyensúlyban van a cukortartalommal. A szőlőtermesztőknek és a borkészítőknek azonban van egy problémájuk: folyamatosan növekednek a termelői kiadások, a bor ára viszont nem emelkedik (általában tíz lej egy liter). Néhány éve egy napszám ötven lej volt, ma már száz lej felett van. A borkészítés költségekkel jár, és szükséges hozzá a szaktudás, valamint a jó pince és az egyéb feltételek.

Egy hetet késett a szüret

Meleg volt a nyár, de nem volt rendszeres csapadék, hogy a vegetáció jól működjön. Régebben októberben kezdődött el a szüret, az utóbbi években sokan már elkezdték augusztusban, hogy a szőlő ne veszítse el a savasságát és az aromáját — tette hozzá Leiher. 
Reizer Gergő túrterebesi borász úgy látja, hogy az elmúlt három évben az idei volt a legjobb borászati szempontból. Könnyebb volt megvédeni a szőlőt a betegségektől. Azok a szőlősgazdák is jó szőlőt szüreteltek, akik kevesebbet foglalkoztak a szőlő gondozásával. Később indult be a vegetáció, de az érés felgyorsult, egy héttel később kezdődött el a szüret, mint az elmúlt években. Elmondhatjuk, hogy mennyiségileg és minőségileg is jó a termés. 
A túrterebesi szőlőhegyen kiváló vulkanikus talaj van, a dombok elhelyezkedése is a legmegfelelőbb a szőlőtermesztésre. Az időjárási viszonyok is megfelelőek voltak idén, előfordult, hogy egy-egy hosszabb ideig tartó esőzés miatt kimaradt egy-egy permetezés, de nem terjedtek el a betegségek. Ha hosszabb ideig nem esik az eső, az nem okoz vízhiányt, mert esőzésekkor a víz elraktározódik a földben, s mivel a szőlőnek hosszan nyúlik le a gyökere, van lehetősége a vízhez jutni. Reizerék tyúktrágyával táplálják a földet, ami nagyon sokat segít a szőlő fejlődésében — állítja a borász.

Elek György