Folyamatban van az aratás megyeszerte. Tasnád környékén a repce terméshozama hektáronként 3200, a búzáé 7000 kilogramm. Vevő is van a terményre, amit aránylag jó áron tudnak eladni.

Aratási időszakban a gazda egyik szeme sír, a másik nevet. Örül annak, hogy jó az idő és tud aratni, és örül annak is, ha esik az eső, mert éppen ebben az időszakban kell a legjobban a répának és a napraforgónak a csapadék, de sír is, ha az eső miatt nem tud haladni az aratással — jegyezte meg tegnap Czier Tibor, a Tasnádszántói Mezőgazdasági Részvénytársaság igazgatója.

Befejeződött a repce aratása, amiből ebben az évben a Tasnádi Mezőgazdasági Társulásnak 366 hektárnyi volt. Az átlagtermés 3200 kilogramm volt hektáronként, ami a Tasnád környéki földeken jó hozamnak mondható. Nagyon sok földtulajdonos még mindig idegenkedik a társulástól, ragaszkodik ahhoz, hogy az ősöktől örökölt földet ő maga művelje meg. Ez viszont már nem megy. Jó példa erre az, hogy Tasnádon 111 hektáron termesztettek repcét, 29 különböző parcellában.

„Mit lehet tenni harminc, ötven ár területekre?” — tette fel a kérdést Lukács Sándor főmérnök. „Kapást nem lehet, mert a széleken a gép kivágja. Első évben tesznek repcét, majd búzát, árpát és megint repcét. Amikor összehasonlítjuk a kis parcellákon és a nagy parcellákon alkalmazható technológiát, akkor már látszik a különbség. Ez meglátszik a terméshozamon is. A nagy parcellákon terem 3700 kiló, a kis parcellákon mindössze 2000–2200 kiló. A kis parcellákat nem lehet lekezelni, mert amelyik vegyszer kell a repcére, az nem jó a kukoricára. A szélek mindig kezelés nélkül maradnak, mert ha átkerül a vegyszer a szomszédos kultúrára, az problémát okoz” — fejtette ki, hozzátéve: így a szélek keveset teremnek, ráadásul a kis parcellákon az üzemanyag-fogyasztás is több.

„Negyedik napja aratjuk a búzát, amiből 660 hektár van, az eddig learatott több mint kétszáz hektáron az átlagtermés 5800–6500 kilogramm volt, a talaj minőségétől függően. Jelenleg a búza kilónkénti ára 68 bani, és úgy tűnik, hogy a 660 hektáron átlagban hektáronként kijön a 7000 kilogramm. Ennek ára 4200 lej, amiből az önköltség 3500 lej, tehát a nyereség 1200 lej, plusz a támogatás. Jó volt az idén az időjárás, jó a termés, elmondhatjuk, hogy a búzatermesztés nyereséges. És amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, jó a minőség is. Az idén Tasnád környékén jobb a búzatermés mint Nagykároly környékén, holott a két térség talajminősége lényegesen eltér egymástól. Tasnád környékén az idén több volt az eső” — fejtegette Lukács Sándor, aki szerint a környékükön nagyon meg kell dolgozni azért, hogy hektáronként 7200 kiló búza teremjen. Mint elmondta: idén négyszer műtrágyáztak, és három kezelést adtak a kultúrának.

„Sokan mondják, hogy átálltak a biotermesztésre, de szerintem erről sokat lehetne beszélni. Tény az, hogy ilyen körülmények között és ilyen gazdasági helyzetben műtrágya nélkül nem lehet eredményeket elérni. Olyan szegények a földek, hogy azokat szinte lehetetlen természetes trágyával gazdagítani, mert egyre kevesebb az állat, s nincs természetes trágya” — összegezte tapasztalatait a főmérnök.

Elek György