Kőszegremete Szatmár megye egyik legjelentősebb almatermesztő vidéke. Dohi Szabolcs kisvállalkozó szerint jónak ígérkezik az idei termés, gondok mindig az értékesítéssel vannak.

Kőszegremete az almatermesztéséről híres, ez a tevékenység komoly hagyományokra épül. Ez a tevékenység az mtsz idején is eredményes volt, igaz, hogy a végén már nem sokat áldoztak az almások karbantartására. 1990-től több fiatal család telepített almást, amelyek nagy része most kezd gyümölcsözni. Dohi Szabolcs hat hektár almás tulajdonosa, a kertben sétálgatva azt lehet tapasztalni, hogy komolyan veszi a dolgát: gyommentes talaj, rendezetten ültetett fák, amelyek jól vannak kezelve, erről árulkodik a jó termést ígérő gyümölcs.

— Ez itt jonatánalma — mutat rá az almafára Dohi Szabolcs —, a legkeresettebb almafajta. Eddig jobban keresték a goldent, most a jonatán a menő. Egyesek szerint azért, mert ezt a cukorbetegek is ehetik, de érdekes módon az idősebb emberek is ehhez ragaszkodnak jobban. Mi azért szeretjük, mert könnyen tárolható, eláll a következő év májusáig is. Egy másik előnye, hogy nem nő nagyra. A Magyarországról hozott almák mind nagyok, ide hozzák, mert ott nem vásárolják a nagyméretű almát, mivel nem elég ízesek, de azért sem, mert a gyerekek nem tudják megenni, és a nagy részét eldobják.

Termesztői gondok

Tovább haladva Dohi Szabolcs elmagyarázza, hogy az eddigi időjárás nagyon kedvező volt az almatermesztéshez: volt elegendő csapadék, de a napsütés sem hiányzott. Eddig tizenkétszer permetezett, de ezzel még nem ért véget a kezelés. Egy hektár almáson a termesztési költség tizenötezer lej körül mozog, ha jó a termés, harminc-negyven tonnát lehet leszedni. Ebben vannak egészséges almák és hibásak, ez utóbbiakat léalmaként lehet értékesíteni. Az árak évek óta nem emelkednek, a léalma kilónkénti ára ötven bani, az asztali almáé egy lej. Természetesen a termesztési költségek ugyanazok mindkét kategória esetén. Az értékesítés mindig bizonytalan, hiszen mint tudjuk, nagyon sok almát hoznak be külföldről olcsó áron, ami minőségileg sokkal rosszabb, de az ár miatt vagy csupán a külalakért, azt jobban veszik. Az almatermesztésnél is a viszonteladóké a nagyobb haszon. Egy hat hektáros almással rendelkező vállalkozó nem tud kialakítani egy kereskedelmi hálózatot, a felvásárlókkal sem tud sokat alkudozni, mert azoknak nagy mennyiség kell. A megoldás az lenne, ha termelői társulások alakulnának, ugyanúgy, mint az ország többi részében. Ezek a társulások akár a nagy áruházakkal is szerződést tudnának kötni. Nálunk a társulást még mindig mtsz-nek tekintik, nem látják annak az előnyeit — tette hozzá Dohi Szabolcs.

Elek György