Vetés, Szamosdob, Majtény, Apa, Aranyosmeggyes, Kolcs, Szatmárpálfalva és Szatmárudvari környékén viszonylag rendben vannak a termőföldek, derül ki Fodor István partiumi falugazdász lapunknak adott tájékoztatásából — amik nincsenek rendben, azok a korai virágzású gyümölcsfák, a fagykárok miatt sok sárgabarackra ezen a környéken nem számítanak a gyümölcsös gazdák és a kiskerttulajdonosok. Ha van, ahol nem fagyott el, gyenge lehetett a beporzás, mert a hűvös, szeles idő miatt nem igazán jártak a méhek.

Nem látszódott ki a csóka

A nyugalmazott agrármérnök úgy látja, jól átteleltek a vetések Szatmár megyének ezen a vidékén, szerencsére volt eső, szépen kikelt minden. Manapság hidegtűrő fajok magvai kerülnek a földbe, így nem okozott gondot az sem, hogy voltak kemény faggyal járó éjszakák a tél folyamán, külön segítség volt a növények számára, hogy hótakaró is akadt védelemként számukra egy-egy helyen. Ha a népi megfigyelésekből indulunk ki, akkor jól állunk, mutatott rá Fodor István, ha ugyanis Szent György napján nem látszik ki a csóka a búzából, akkor nagy baj nem lehet, és ez egy olyan tavasz, amikor azon a napon nem látszódott ki a csóka a vetésből, mert már volt akkora. Észrevehetően a száraz fagyot nehezebben tűrő repce és árpa is átvészelte a telet, nem kellett kitárcsázni ezeket, és másat vetni, mint történt az Magyarország egyes területein.

A szomszédban kevésbé szép

Az idei tavaszi vetést illetően a kukoricára, a napraforgóra gondoltak főleg a gazdák, de vetettek több helyen szóját is, és ez alkalommal szerencséjük volt, mert nem volt annyira fellágyulva a talaj, mint a korábbi években. Nagyon kemény sem volt, de igazán annak volt könnyű dolga, akinek őszi szántás utáni földdel volt dolga. Jártak a délről szomszédos Bihar megyében, mutatott rá Fodor, ahol kevesebb csapadékra panaszkodtak a gazdák, és ahol szemmel láthatóan kevésbé szép a vetés, mint a Szatmár megyei, több esővel ellátott földeken.

Műtrágyaproblémák

A műtrágyaár-mizéria a nagygazdákat nem érinti nagy mértékben, mert aki száz hektáron felüli területeket művel, és tárolási lehetősége is van, már ősszel, az eladásokkor megveszi a következő évre szükséges mezőgazdasági szereket, sokan tehát még tavaly őszi áron számolják az ilyenfajta költségeket. A kisgazdák azonban már nem fogják megúszni káros behatás nélkül az óriási mértékű permetszer- és műtrágyadrágulást, mutatott rá az agrármérnök, de ez ellen tenni nem tudnak, alkalmazkodniuk fog kelleni az árakhoz. Azt mondja Fodor, kapott olyan reakciókat, hogy amelyik gazdának nincs pénze megvenni a műtrágyát, az idén nem fog vetni, hanem elmegy bérmunkába, és ha lesz elég pénze vetőmag mellett a műtrágyára is, vetni is fog. Nem jellemző, hogy műtrágyázás nélkül, kisebb hozam mellett vetnének.

Princz Csaba