A reformáció 500. évfordulójának alkalmából úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentiszteletet tartottak a szatmárnémeti Szamos-negyedi református templomban. Póti Eduárd előadást tartott, majd megkoszorúzták Bethlen Gábor szobrát.

Tegnap délelőtt szakadó esőben érkeztek a szatmárnémeti Szamos-negyedi református gyülekezet hívei a templomba, ennek ellenére szép számban gyűltek össze, bár üres helyek így is maradtak a padokban.

Az istentisztelet az énekkar szolgálatával kezdődött meg, majd Bogya-Kis Mária lelkipásztor mondott verset, amit ismét az énekkar szolgálata követett, majd az ifjak énekes-verses összeállítása következett. Nt. Lentulai Attila győri református esperes hirdetett igét Pál apostol efézusbeliekhez írott levele második részének 19. verséből.

Az igehirdető feltette a kérdést, hogyan vezet az út Krisztustól a reformációig, majd elmondta, hogy a ma emberének is szembe kell néznie azzal a kérdéssel, hogy 500 év után mit is jelent számunkra az egyház, hiszen a reformátorok bátorságából vagy a gályarabok erejéből a ma egyháza már nem tud megélni, ezért szüksége van a ma élő emberek támogatására, csak így őrizhető meg az, amit az elődök felépítettek és megtartottak. Elmondta, hogy az egyháznak otthonná kell válnia, ahol érződik Isten szeretete, amit mindenkinek tovább kell vinnie haza, saját otthonába is, családtagjai, barátai közé. Ugyanakkor a gyülekezet tagjainak a tanítványok és a reformátorok polgártársaivá kell válniuk, de nem csak nekik, hanem mindenkinek, aki megváltójának tekinti Krisztust. Az esperes azt is kiemelte, hogy az egyházat nem téglák és kövek alkotják, hanem a templomokat betöltő szívek, és 500 év elteltével is arra kell gondolni, hogy az egyház a szívek temploma, amelyet a Szentlélek ereje tart össze.

A vendéglelkipásztor igei üzenetét követően Bogya-Kis Ferenc köszöntötte az egybegyűlteket és köszönte meg Lentulai Attila igehirdetését. Ezt követően felkérte Póti Eduárd történelemtanárt, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatóját, hogy tartsa meg az ünnepi alkalomra tervezett előadását a reformációról.

Az igazgató jól összeszedett gondolatokkal, hatásos előadással állt a gyülekezet elé. Előbb elmondta, hogy az elmúlt időszak egy tulajdonképpeni adventi várakozás volt, de nem ám a megszokott kontextusában, hanem ezúttal a reformáció 500. évfordulójának megünneplésére várva, annak a reformációnak, amelyet már annyian igyekeztek megmagyarázni: sokan hitbéli, vallásos vagy egyházmegújító mozgalomként beszélnek róla, viszont kevesen mondják el azt, hogy a reformáció folyamata az egész világot megváltoztatta. Egy olyan sikertörténet volt ez, amelynek a ma élő emberek is részesei. „Ez nem volt mindig könnyű, és ma sem mindig az, éppen ezért kitartóan a reformáció mellé kell állni a mai napon is, hogy 500 év elteltével is legyen mit ünnepelni” — hangsúlyozta Póti. A továbbiakban megemlékezett Bethlen Gábor erdélyi fejedelemről, beszélt munkájáról és jelentőségéről, végül pedig elmondta, hogy nem az idei év volt különleges a reformáció szempontjából, hanem a ma élő emberek érezhetik magukat különlegesnek, hiszen ők azok, akik részesei lehetnek ennek az ünnepnek, viszont felelősséget és terhet viselnek azzal, hogy éppen ők azok, akiknek feladatuk továbbvinni és továbbépíteni ezt a szellemiséget.

Az iskolaigazgató előadása után Bogya-Kis Mária lelkipásztor köszöntötte a gyülekezetet, majd visszaemlékezett a 25 évvel ezelőtti időszakra, amikor a templom helyén még csak egy üres tér állt, és hálát adott mindazért, amit negyed évszázad alatt elért a fiatal, 25 éves gyülekezet. Ezt követően a nőszövetség zászlaját is egy újabb szalaggal látta el a reformáció 500 évének emléke gyanánt.

Ezután úrvacsoraosztás következett, végül pedig megkoszorúzták Bethlen Gábor szobrát, amelyet ezelőtt 10 évvel állított a gyülekezet. Azóta minden évben sort kerítenek az ünnepi koszorúelhelyezésre. Idén szakadó esőben, majdhogynem orkán erejű szélben került sor a koszorúzásra.

Bajnai Botond